Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Az iráni Shahed-136 drón alapján készítette el az arizonai SpektreWorks a Lucas nevű kamikaze drónt, ami segítette az amerikai légierőt az Irán elleni támadásban.
Nyitókép: Wikipédia /Public domain

Koppintott iráni drónnal csaptak le Teheránra az amerikaiak

Az iráni Shahed-136 drón alapján készítette el az arizonai SpektreWorks a Lucas nevű kamikaze drónt, ami segítette az amerikai légierőt az Irán elleni támadásban.

Az amerikai hadsereg egy új, különleges drónt vetett be az Izraellel közös hadműveletei során Irán ellen – számolt be a hvg.hu. A Lucas nevű egységet az arizonai székhelyű SpektreWorks fejlesztette ki, a segítségével pedig anélkül lehet kiterjeszteni a precíziós csapásokat, hogy azzal pilóták életét kellene veszélyeztetni.

A Lucas egy kamikaze drón, amely képes azonosítani és nyomon követni a célpontját, és akkor lecsapni rá, amikor az a leginkább sebezhető. Ez a képessége különösen fontos egy olyan harci helyzetben, amikor a légvédelmi ütegek is folyamatosan változtatják a pozíciójukat. Ennek köszönhetően arra is kevesebb szükség van, hogy a pilótával rendelkező harci repülőgépeket a légvédelemmel védett területekre vezényeljék.

A drón legfontosabb tesztjét 2025. december 16-án végezték el, amikor egy pilóta nélküli harci egységet indított útnak az amerikai hadsereg az Arab-öbölben állomásozó USS Santa Barbara fedélzetéről – írja az Interesting Engineering. Az esemény megerősítette, hogy a drón hagyományos futópályák nélküli haditengerészeti platformokról is fel tud szállni.

A lap beszámolója szerint a Lucast az iráni Shahed-136 drón alapján tervezték meg és fejlesztették ki, vagyis lényegében az ellenséges erők által alkalmazott egység visszafejtésének köszönhető a létezése. A drón nagyjából 3 méter hosszú, szárnyfesztávolsága pedig 2,5 méteres. Önmagában 32 kilogrammot nyom, maximális felszállótömege pedig elérheti a 81 kilogrammot. Ebbe beletartozik az üzemanyag és a rakomány – vagyis a muníció – is.

A gyártó adatai szerint a drónt egy 215 köbcentis motor hajtja, aminek köszönhetően körülbelül hat órán át képes a levegőben maradni. A utazósebessége 103 km/h, a támadás során pedig elérheti a 184 km/h-t is, hatótávolsága pedig körülbelül 650 km. A drón 3000 méteres magasságban is képes működni, így néhány rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer számára elérhetetlen.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×