Infostart.hu
eur:
378.53
usd:
321.31
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Isztambul, 2018. június 24.Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője távozik a szavazóhelyiségből a törökországi előrehozott elnök- és parlamenti választásokon Isztambulban 2018. június 24-én. (MTI/EPA/Erdem Sahin)
Nyitókép: Erdem Sahin

Erdogan győzött, pártja is első lett a hivatalos összesítések alapján Törökországban

Recep Tayyip Erdogan győzelmét hétfőre virradóra a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adatai is megerősítették, vagyis a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett.

A Haber Türk televízió jelentése szerint Erdogan győzelmét elismerte legfőbb riválisa, Muharrem Ince, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. "Elismerem, hogy a választáson Erdogan aratott győzelmet" - mondta. Egy másik televízió így idézi e politikust: "Kétségtelen, hogy nem volt igazságos ez a verseny, de elfogadom, hogy Erdogan nyert".

Erdogan már korábban - még a nem hivatalos eredmények alapján - bejelentette önnön győzelmét, ezt a "sietséget" azonban elfogadhatatlannak minősítette Bülent Tezcan, a (CHP) szóvivője, aki nem tekintette még mérvadónak az Anadolu török állami hírügynökség által közzétett adatokat.

Ez utóbbiak szerint akkor már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, miközben az ellenzéki szóvivő szerint az YSK őhozzájuk olyan adatokat küldött, amelyek még csak 50 százalékos feldolgozottságot mutattak. Az EFE hírügynökség szerint ugyanakkor később az ellenzéki erők érvényesnek ismerték el a még félhivatalos eredményeket. "Bármi is lesz az eredmény, szeretnénk, ha honfitársaink elkerülnének mindenfajta provokációt" - idézi az EFE spanyol hírügynökség a CHP szóvivőjét.

A választási tanács hétfői bejelentése szerint a hivatalban lévő államfőt, Erdogant az elnökválasztáson Muharrem Ince 30,76 százalékkal követi.

Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,4, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje sorakozik 7,39 százalékkal végzett. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

A csaknem 60 millió szavazásra jogosult állampolgár rendkívül nagy arányban járult az urnákhoz, az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A CNN Türk kereskedelmi hírtelevízió "színes" kis tudósításában adott hírt arról, hogy egy választópolgár Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét írta tollal a szavazólapra, és emellé tette az "igen" pecsétet.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elsők között gratulált Erdogannak választási diadaláért. "A választási kampány eredményei bizonyítják, hogy honfitársai nagyra értékelik az ön sikeres munkáját, amelyet az ország további megszilárdításáért, erőteljes társadalmi-gazdasági fejlődéséért fejtett ki". Lukasenka kifejezte meggyőződését, hogy Erdogan vezetésével Törökország "tovább halad a fejlődés és a felvirágzás útján".

A parlamenti választásokon a szavazatok 99,8 százaléka alapján

Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott "Népszövetség" nevű pártszövetség a szavazatok 53,6 százalékát mondhatja magáénak,

így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,42 százalékot (293 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,17 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

A hivatalos adatok alapján az ellenzéki pártszövetség 34,04 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,67 százalékát, a nacionalista Jó Párt (IP) a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig a 1,36 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk
Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Négy évvel ezelőtt, 2022 február 24-én az orosz hadsereg több irányból is benyomult Ukrajnába. A hivatalosan különleges katonai műveleteknek nevezett akció azonban váratlanul heves ellenállásba ütközött, és idővel borzasztó áldozatokat követelő felőrlő háborúvá alakult át, amelynek a végét még mindig nem látni.

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Kisebb ukrán ellentámadásról jönnek hírek Zaporizzsja megyéből: Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok nyolc falu visszafoglalásáról adott jelentést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyobb offenzív hadjáratot nem folytat az ukrán haderő. Mikolaivben hatalmas robbanás történt, hét rendőr sérült meg, az ukrán hatóságok terrortámadás miatt indítottak nyomozást. Szlovákia leállította az Ukrajnának biztosított áramellátást, amíg a Barátság-kőolajvezetéken újra nem indul az energiahordozó forgalma. A nap folyamán Oroszország több platformon is megvádolta Ukrajnát azzal, hogy nukleáris fegyvert akarnak beszerezni nyugati támogatóiktól. Ukrajna sikeres ATAMCS-támadást jelentett Oroszország ellen kora délután, Zelenszkij elnök pedig arról beszélt: az ukrán területek mintegy 80%-a nem rendelkezik ballisztikus rakéták elleni védelemmel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×