eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Isztambul, 2018. június 24.Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője távozik a szavazóhelyiségből a törökországi előrehozott elnök- és parlamenti választásokon Isztambulban 2018. június 24-én. (MTI/EPA/Erdem Sahin)
Nyitókép: Erdem Sahin

Erdogan győzött, pártja is első lett a hivatalos összesítések alapján Törökországban

Recep Tayyip Erdogan győzelmét hétfőre virradóra a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adatai is megerősítették, vagyis a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett.

A Haber Türk televízió jelentése szerint Erdogan győzelmét elismerte legfőbb riválisa, Muharrem Ince, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. "Elismerem, hogy a választáson Erdogan aratott győzelmet" - mondta. Egy másik televízió így idézi e politikust: "Kétségtelen, hogy nem volt igazságos ez a verseny, de elfogadom, hogy Erdogan nyert".

Erdogan már korábban - még a nem hivatalos eredmények alapján - bejelentette önnön győzelmét, ezt a "sietséget" azonban elfogadhatatlannak minősítette Bülent Tezcan, a (CHP) szóvivője, aki nem tekintette még mérvadónak az Anadolu török állami hírügynökség által közzétett adatokat.

Ez utóbbiak szerint akkor már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, miközben az ellenzéki szóvivő szerint az YSK őhozzájuk olyan adatokat küldött, amelyek még csak 50 százalékos feldolgozottságot mutattak. Az EFE hírügynökség szerint ugyanakkor később az ellenzéki erők érvényesnek ismerték el a még félhivatalos eredményeket. "Bármi is lesz az eredmény, szeretnénk, ha honfitársaink elkerülnének mindenfajta provokációt" - idézi az EFE spanyol hírügynökség a CHP szóvivőjét.

A választási tanács hétfői bejelentése szerint a hivatalban lévő államfőt, Erdogant az elnökválasztáson Muharrem Ince 30,76 százalékkal követi.

Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,4, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje sorakozik 7,39 százalékkal végzett. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

A csaknem 60 millió szavazásra jogosult állampolgár rendkívül nagy arányban járult az urnákhoz, az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A CNN Türk kereskedelmi hírtelevízió "színes" kis tudósításában adott hírt arról, hogy egy választópolgár Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét írta tollal a szavazólapra, és emellé tette az "igen" pecsétet.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elsők között gratulált Erdogannak választási diadaláért. "A választási kampány eredményei bizonyítják, hogy honfitársai nagyra értékelik az ön sikeres munkáját, amelyet az ország további megszilárdításáért, erőteljes társadalmi-gazdasági fejlődéséért fejtett ki". Lukasenka kifejezte meggyőződését, hogy Erdogan vezetésével Törökország "tovább halad a fejlődés és a felvirágzás útján".

A parlamenti választásokon a szavazatok 99,8 százaléka alapján

Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott "Népszövetség" nevű pártszövetség a szavazatok 53,6 százalékát mondhatja magáénak,

így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,42 százalékot (293 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,17 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

A hivatalos adatok alapján az ellenzéki pártszövetség 34,04 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,67 százalékát, a nacionalista Jó Párt (IP) a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig a 1,36 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×