eur:
411.67
usd:
395.55
bux:
79672.6
2024. november 22. péntek Cecília
Isztambul, 2018. június 25.A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke köszönőbeszédet mond támogatóinak az isztambuli elnöki hivatalnál 2018. június 24-én, a törökországi előrehozott elnök- és parlamenti választások estéjén. A hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát megszerezve győzött az elnökválasztáson, pártja is az első helyen végzett. (MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája)
Nyitókép: -------------------

Szakértő: Erdogan győzelme után újra gazdasági stabilitás jellemezheti Törökországot

A hivatalos összesítések alapján 52 százalékos többséget szerzett Recep Tayip Erdogan és pártja a törökországi választásokon. A voksolásról Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-szakértő beszélt.

A szavazatok összeszámlálása alapján Recep Tayyip Erdogan a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett.

Félig tele van, félig üres a pohár - mondta az InfoRádiónak a választással kapcsolatban Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő.

Félig teli pohár

"Erdogan boldog lehet az eredményével, hiszen az első fordulóban be tudta hozni a választást"

- mondta Egeresi Zoltán. A tavalyi népszavazási eredményhez képest - amikor 51%-ot szerzett - javított is a pozícióján a saját és a már akkor szövetkező nacionalista szélsőjobboldali Nemzeti Cselekvés Párt támogatásával - tette hozzá.

Félig üres pohár

"Ha a félig üres poharat nézzük, akkor a parlamenti választási eredményekre kell tekintenünk: Erdogan pártja a 2015-ös választásokon 50% körül szerepelt,

jelenleg viszont csak 42,5%-ot szerzett, ami azt jelenti, hogy csak 293 parlamenti helyet szerzett a 600 fős törvényhozásban, tehát kisebbségbe került"

- hangsúlyozta az NKE munkatársa. Egeresi Zoltán azt is elmondta, hogy ilyenre az elmúlt 16 évben nem nagyon volt példa. Egyszer volt 2015 júniusában, amikor nem sikerült megszerezni az egyszeri többséget, és nem is sikerült kormányt alakítania a pártnak.

Elnöki rendszer megerősödése

"Az elnöki rendszer bevezetésével a probléma megszűnik, hiszen megvan az állam és kormányfő egy személye. A párt biztos parlamenti jelenléte elég Erdogannak ahhoz, hogy elérje a célját, de valószínűleg a törvényhozási procedúra megkönnyítése érdekében

az AKP (Igazság és Fejlődés Párt) szövetségre fog lépni a már eddig is koalíciós partner Nemzeti Szövetség pártjával,

akkor pedig tényleg kényelmes parlamenti többséggel tudnak majd kormányozni" - emelte ki a Törökország-szakértő.

Kibővített elnöki hatalom?

Egeresi Zoltán szerint az biztos, hogy

Erdogan győzelmével az elnöki rendszer bebetonozódik.

Ami várható, hogy a hatalmi bebetonozottság után a törökországi stabilitás is helyre fog állni, legalábbis efelé tesznek majd intézkedéseket - mondta Egeresi.

"Várható, hogy a 2016 júliusa óta érvényben lévő rendkívüli állapot megszűnik - ezt be is ígérték a kormánypárti politikusok a választás hajrájában -, másrészt a gazdaságra kell koncentrálnia az új vezetésnek" - tette hozzá.

Egeresi Zoltán szerint a legfontosabb gazdasági intézkedések közé annak kell tartoznia, hogy

megállítsák a líra mélyrepülését, illetve visszacsábítsák a nemzetközi befektetőket Törökországba.

"Olyan jeleket kell küldeni a nemzetközi piacoknak, nemzetközi befektetőknek, hogy Törökország egy biztos, és stabil politikai és gazdasági felívelő pályára fog állni, ami alapján visszajöhetnek Törökországba, és meg kell győzni a hitelminősítő intézményeket, hogy minősítsék fel Törökországot" - mondta.

Egeresi Zoltán azt is hozzátette, hogy ez egy hosszú és meglehetősen nehéz feladat lesz, amelyet megszorító gazdasági intézkedések is övezhetnek, ám ha sikerül elérnie a kormánynak, akkor pár éven belül további gazdasági fellendülés vár Törökországra. Ez azonban jelenleg egy meglehetősen nagy kérdőjel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×