eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Megegyeztek a görög-macedón névvita rendezéséről

Görögország és Macedónia külügyminisztere aláírta vasárnap a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át.

A görög-macedón-albán hármas határon fekvő Preszpa-tó görög oldalán, Pszaradesz településen tartott ünnepélyes eseményen részt vett Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök, Matthew Nimetz, az ENSZ különmegbízottja, Romero DiCarlo, az ENSZ-főtitkár politikai ügyekben illetékes helyettese, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, valamint Johannes Hahn bővítési biztos is.

Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A 27 év vita után a június 12-én megkötött egyezség értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át. A megállapodást még jóvá kell hagynia mindkét ország parlamentjének, Macedóniában pedig ősszel népszavazást is tartanak.

Ciprasz az aláírási ceremónián kijelentette:

"Történelmi felelősségünk van abban, hogy ez a megállapodás ne maradjon függőben, biztos vagyok abban, hogy véglegesíteni tudjuk majd."

A tó partján megtartott ünnepség résztvevői kitörő örömmel fogadták az aktust.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

A két ország között azóta folyik a névvita, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A megállapodással azonban sokan nem értenek egyet Macedóniában és Görögországban.

Gjorge Ivanov macedón államfő azonnal jelezte, hogy elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, nem támogatja, ezért nem fogja aláírni az egyezményt. Szerdán mintegy ezerötszázan tiltakoztak a szkopjei parlament előtt, a tüntetők vizes palackokkal és gyújtópalackokkal dobálták meg az épületet, amelyet rendőrök védtek. A jobboldali szimpatizánsokból, focidrukkerekből és a közösségi hálókon szerveződött emberekből álló tömeg "Árulók", "Már van nevünk, az pedig a Macedónia", valamint a "Macedónia a macedónoké" feliratú transzparenseket mutatott fel, és a kormány lemondását követelte.

A görögöket is megosztja az egyezség. Az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ciprasz ellen a Macedóniával történt megállapodás miatt, mondván, a miniszterelnök túl sok engedményt tett.

A legfrissebb felmérés szerint a görög lakosság csaknem 70 százaléka utasítja el a megállapodást, szombat este is több ezren tüntettek az athéni parlament előtt, és árulónak nevezték a kormányfőt.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×