Az indítványt az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt nyújtotta be a baloldali kormányfővel szemben a Macedónia új nevéről a héten Athén és Szkopje között kötött megállapodás miatt.

A 300 fős parlamentben jelenlévő képviselők közül 153 elutasította az indítványt, 127 pedig támogatta.

Ha megvonták volna a bizalmat Ciprasztól, le kellett volna mondania, ami új választások kiírásával járt volna.

Az ellenzék azzal vádolta a kormányfőt, hogy túl sok engedményt tett Szkopjénak.

A szavazás alatt több ezer görög tüntetett a törvényhozás épülete mellett, Ciprasz lemondását követelték. A rendőrség könnygázt és villanógránátokat vetettek be a tömeg ellen annak megakadályozása érdekében, hogy betörjenek a parlamentbe.

A bizalmatlansági indítvány elutasítása megnyitja az utat az előtt, hogy a görög és a macedón külügyminiszterek vasárnap aláírják a megállapodást a névvita rendezéséről. Az aláíráson a görög és a macedón kormányfő is jelen lesz.

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A héten között egyezség értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át.

Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Macedóniának az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi tagjai közé.

Ahhoz, hogy hatályba lépjen, az egyezményt mindkét ország parlamentjének jóvá még kell hagynia, illetve Macedóniában népszavazást is tartanak a kérdésről.