Infostart.hu
eur:
379.66
usd:
321.64
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Gáza, 2018. május 15.Palesztin tüntetők égő gumiabroncsok füstjében bontják az Gázai övezetet Izraeltől elválasztó szögesdrótkerítést Gáza városától keletre 2018. május 14-én. A nap folyamán több tízezer palesztin tiltakozott az amerikai nagykövetség Tel-Avivből Jeruzsálembe való átköltöztetése miatt. A palesztin övezet és Izrael határán zajló összecsapásokban 58 palesztin vesztette életét, és közel háromezren megsérültek az izraeli hadsereg fegyveres válaszlépése nyomán. (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Nyitókép: MOHAMED SZABER

Nemzetközi védelmi missziót küldenének Gázába

"Nemzetközi védelmi missziót" küldene a Gázai övezetbe az a határozattervezetet, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyújtott be Kuvait, a testület nem állandó tagja.

A határozattervezet szövege szerint - amely pénteken jutott az AFP francia hírügynökség birtokába - a Biztonsági Tanács "kéri, hogy nemzetközi védelmi misszió küldésével hozzanak intézkedéseket a megszállva tartott palesztin területeken - így a Gázai övezetben - élő palesztin polgári lakosság megoltalmazására".

Arra nincs utalás a szövegben, hogy milyen formában működne a misszió, békefenntartókat vagy megfigyelőket kellene küldeni a térségbe. A tervezet mindössze arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a határozat elfogadását követő 30 napon belül "tegyen ajánlásokat a palesztin polgári személyek biztonságának, védelmének és jólétének biztosítása érdekében".

Miután hétfőn mintegy hatvan palesztin halt meg a Gázai övezet határán tüntetők és izraeli katonák összecsapásában, amelyben az izraeli katonák könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak arra, hogy több tízezer palesztin erőszakba torkolló kísérleteket tett a kerítés megközelítésére, Kuvait már jelezte, hogy rövidesen határozattervezetet nyújt be a Biztonsági Tanácsban, ugyanis az ENSZ többi arab tagállamához hasonlóan úgy ítéli meg, hogy Izrael nem garantálja többé a palesztinok védelmét.

A szöveget azonban - amely egyértelműen Izraelt hibáztatja a történtekért - szavazásra kerülése esetén az Egyesült Államok, a zsidó állam rendíthetetlen nyugati támasza várhatóan megvétózza. Az első tárgyalási fordulót a tervezetről a BT tizenöt tagja között hétfő délutánra tűzték ki egy nevének elhallgatását kérő diplomata szerint.

"Ennek a kemény szövegnek semmi esélye nincs az elfogadásra. (...) Elvi okokból az Egyesült Államok elutasítja", hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ intézze - tette hozzá a diplomata, aki szerint Washington már a szövegről tartandó vitát is meg fogja vétózni.

2014-ben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke egyszer már az ENSZ főtitkárához fordult azzal a kéréssel, hogy foglalkozzon a palesztinok védelmének kérdésével. Egy évvel később a világszervezet főtitkára a létező módszereket - közöttük békefenntartók küldését, védnökséget, mandátumot - tartalmazó részletes leírást tett közzé.

A Kuvait által benyújtott szövegtervezetben a Biztonsági Tanács elítélné "az erő alkalmazását a megszálló izraeli hadsereg által, így a sebesüléseket és halált okozó éles lőszer bevetését polgári tüntetők - közöttük gyermekek, egészségügyi dolgozók és újságírók - ellen".

A dokumentum "megerősíti a békés gyülekezéshez és tüntetéshez való jogot", és a nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozza a véres események "független, pártatlan és átlátható kivizsgálásának fontosságát".

A határozattervezet kéri a Gázai övezet elleni "blokád teljes feloldását", a humanitárius segítség akadálytalan eljuttatásának lehetőségét a Gázai övezetbe, az izraeli katonai lépések azonnali leállítását, valamint a konfliktus rendezésére irányuló politikai folyamat újraindítását "hiteles tárgyalások" keretében.

Danni Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője szégyenletesnek nevezte a határozattervezetet, mert azzal szerinte a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet "háborús bűncselekményeit" támogatnák, amelyeket a saját befolyásának megőrzése érdekében követett el Izrael és a gázai lakosok ellen, az utóbbiak közül sokat a halálba küldve.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×