Meghallgatást tartanak Magyarországról csütörtök délelőtt az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE). A magyar kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni az ülésen.

A meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is részt vesz.

Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő, az ügy jelentéstevője az ülés elején elmondta, az EP szerint Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok sérültek. A menedékkérők, kisebbségek jogain túl említette a gyülekezési szabadságot, a bírói függetlenséget, a civil társadalom helyzetét is.

A magyar helyzet szerinte egy próba, hogy az unió miként reagál, amennyiben egy tagállam megsérti az uniós alapértékeket.

A képviselő kiemelte: a munkát pártatlanul, bizonyítékokra támaszkodva kell lefolytatni.

Szijjártó Péter felszólalásában elmondta: örül a vita lehetőségének, mert a vita és a párbeszéd a demokrácia alapja.

A külügyi tárca vezetője szerint sok minden nem fog tetszeni a bizottságnak abból, amit elmond, de a magyar embereknek sem tetszik, ahogy a parlament támadja Magyarországot - hangsúlyozta. Szijjártó szerint olyan országot támadnak, amely mindent megtett azért, hogy az EU vissza tudja szerezni elveszített versenyképességének legalább egy részét.

Megemlítette: amikor a Fidesz átvette Magyarország irányítását, csődközeli gazdasági helyzet volt, amiből sikerült kikerülni.

Kiemelte: ellenőrizetlenül és szabályozatlanul érkezett másfél millió bevándorló, akik nem tartják tiszteletben az európai életformát és kultúrát. 27 jelentős terrortámadás történt – sorolta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Soros György ugyanebben a teremben tartott beszédet, szerinte senkit ne akarjanak meggyőzni, hogy Soros felszólalása és az itt meghozott döntések között nincs összefüggés. A nemzeti konzultáció is megemlítette,

a miniszter szerint helyes, ha az emberek véleményt nyilváníthatnak az életüket befolyásoló kérdésekben,

a magyar kormány pedig tartja magát az emberek közvetlenül kinyilvánított akaratához. 

Kiemelte: nagyon kevés olyan európai ország ismert, ahol megkérdezik a polgárok véleményét egy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke felszólalásában arról beszélt: a társadalom egészét is védik a túlkapásokkal szemben. Magyarországon szerinte az elmúlt évek során a kormány szisztematikusan gyengítette a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az alapvető értékeket nagy veszély fenyegeti.

2013-ban agresszív propagandakampányt kezdett a kormány, hogy olyan civileket félemlítsenek meg, akik szemben állnak a kormányzattal - mondta Pardavi Márta. 

A civil törvény szükségtelen Pardavi szerint, mert a szervezetek már most is átláthatóan működnek,

és megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztetik Magyarországot.

Elszomorítónak nevezte, hogy a magyar kormány ellenséges hangulatot szít az adófizetők pénzéből. A félelemkeltés eredményeként a társadalomban elharapózik a gyűlölet, egy településen például megakadályozták, hogy ott menekültek pihenjenek.