eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Brexit: újabb durva fordulat jön?

Brexit: újabb durva fordulat jön?

A legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős relatív többsége tart a brit EU-tagság megszűnésének következményeitől, és a választók fele népszavazást szeretne a kilépés feltételrendszeréről szóló majdani megállapodásról.

Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation vasárnap ismertetett országos felmérése szerint a megkérdezettek 35 százaléka fél attól, hogy a Brexit, vagyis Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után személyes anyagi helyzete rosszabbra fordul, és csak 14 százalékuk bízott abban, hogy jobb pénzügyi helyzetbe kerül.

Arra a kérdésre, hogy általánosságban miként viszonyulnak a Brexithez, a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy "izgatottan" várja Nagy-Britannia kilépését az unióból, 41 százalék ugyanakkor félelemmel tekint az EU-tagság utáni időszakra.

A kutatás szerint - amely a Mail on Sunday című meglehetősen EU-szkeptikus vasárnapi brit tömeglap megbízásából készült - a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot 34 százalék ellenzi.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt a kilépésre.

A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben az üzleti-pénzügyi szektor több befolyásos szervezete és vezetője is jelezte, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartana egy második referendumot.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést "egy újabb népszavazás eredményeként" vissza lehetne fordítani.

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

Minapi Twitter-üzenetében a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport vezérigazgatója is alig burkolt utalást tett arra, hogy újabb népszavazás kellene a brit EU-tagságról.

Lloyd Blankfein szerint a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a Brexit, és sokan szeretnének megerősítő szavazást. "Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?" - fogalmazott a Goldman Sachs vezetője.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×