Infostart.hu
eur:
389.08
usd:
335.8
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Mi lesz, ha Katalónia kinyilvánítja függetlenségét?

Mi lesz, ha Katalónia kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét? - hangzik el egyre gyakrabban a kérdés, mióta vasárnap megtartották a függetlenségi népszavazást Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére.

A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal.

A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára.

Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ebben az esetben Katalónia irányítását.

A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, illetve ha cselekedetei "súlyosan sértik" a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását.

A folyamat elején Madridnak fel kell szólítania az autonóm kormányt, hogy hagyjon fel törvénysértő tevékenységével és teljesítse törvényi kötelezettségeit.

Ha ezt nem teszi meg, a spanyol törvényhozás felső házához, a szenátushoz fordulhat, kérvényében ki kell fejtenie, hogy pontosan milyen intézkedéseket alkalmazna ahhoz, hogy "kötelezze" a régiót a törvények betartására.

A szenátus megvitatja a javaslatot, lehetőséget adva az autonóm elnöknek az érvelésre, majd szavaz, a döntéshez abszolút többség kell. Mivel a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) rendelkezik ezzel a szükséges fölénnyel a felsőházban, ha végül lesz ilyen javaslat, nagy valószínűséggel el is fogadják majd azt.

Az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan melyek azok az intézkedések, amelyekkel élhet ezen belül a spanyol kormány Szakértők elvetik, hogy ez a spanyol hadsereg bevetését, vagy katalán intézmények feloszlatását jelentené.

A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal ismeretlen terepre lépne.

Rafael Hernando, a konzervatív Néppárt parlamenti szóvivője szerint pillanatnyilag nincs napirenden a 155-ös cikkely alkalmazása, mivel ahhoz nincs meg a szükséges politikai támogatás.

A spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget, sőt, ők követelik is az alkalmazását azért, hogy Katalóniában minél előbb új parlamenti választásokat tartsanak.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, a WTI olaj árfolyama viszont átlépte a 80 dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×