Infostart.hu
eur:
372.93
usd:
340.13
bux:
139679.06
2026. november 20. péntek Jolán
Mi lesz, ha Katalónia kinyilvánítja függetlenségét?

Mi lesz, ha Katalónia kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét? - hangzik el egyre gyakrabban a kérdés, mióta vasárnap megtartották a függetlenségi népszavazást Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére.

A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal.

A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára.

Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ebben az esetben Katalónia irányítását.

A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, illetve ha cselekedetei "súlyosan sértik" a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását.

A folyamat elején Madridnak fel kell szólítania az autonóm kormányt, hogy hagyjon fel törvénysértő tevékenységével és teljesítse törvényi kötelezettségeit.

Ha ezt nem teszi meg, a spanyol törvényhozás felső házához, a szenátushoz fordulhat, kérvényében ki kell fejtenie, hogy pontosan milyen intézkedéseket alkalmazna ahhoz, hogy "kötelezze" a régiót a törvények betartására.

A szenátus megvitatja a javaslatot, lehetőséget adva az autonóm elnöknek az érvelésre, majd szavaz, a döntéshez abszolút többség kell. Mivel a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) rendelkezik ezzel a szükséges fölénnyel a felsőházban, ha végül lesz ilyen javaslat, nagy valószínűséggel el is fogadják majd azt.

Az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan melyek azok az intézkedések, amelyekkel élhet ezen belül a spanyol kormány Szakértők elvetik, hogy ez a spanyol hadsereg bevetését, vagy katalán intézmények feloszlatását jelentené.

A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal ismeretlen terepre lépne.

Rafael Hernando, a konzervatív Néppárt parlamenti szóvivője szerint pillanatnyilag nincs napirenden a 155-ös cikkely alkalmazása, mivel ahhoz nincs meg a szükséges politikai támogatás.

A spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget, sőt, ők követelik is az alkalmazását azért, hogy Katalóniában minél előbb új parlamenti választásokat tartsanak.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×