eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla

Elismerte Beata Szydlo, hogy a bíróságok rosszul teljesítenek

"A bíróságok rosszul működnek, az ország jobbításukat igényli, mi csak a lengyel emberek óhajának akarunk megfelelni, akik jól és igazságosan működő bíróságokat akarnak" - hangsúlyozta csütörtök este Beata Szydlo lengyel miniszterelnök a televízióban a néphez intézett üzenetében.

"Tudjuk, hogy a bíróságok rosszul teljesítenek. Az emberek hatékony és igazságos bíróságokat akarnak és mi ennek az igénynek teszünk eleget, Az igazságügyi szervek feletti demokratikus kontrollt akarjuk bevezetni" - szögezte le Beata Szydlo. Hozzátette, hogy hasonló megoldások léteznek olyan országokban, mint Németország, Dánia, Norvégia, Svájc, Hollandia és Belgium.

A teljes lengyel ellenzék a civakodást, az anarchiát, a veszekedést és a provokációt részesíti előnyben a józan viták helyett - tette hozzá a kormányfő.

"Miniszterelnökként feladatom biztosítani, hogy a korábbi lengyel elit agressziója és frusztrációja ne hiúsítsa meg a reformokat" - szögezte le Szydlo, aki szerint a reformoknak köszönhetően a gazdasági növekedésből több pénz jut a lengyel átlagemberek zsebébe".

Beata Szydlo televíziós beszéde alatt ezrek gyűltek össze Varsó belvárosában, az elnöki hivatalnál, hogy az igazságügyi reform ellen tiltakozzanak. Az AP hírügynökség szerint a tiltakozók között ellenzéki parlamenti képviselők és neves közéleti személyiségek is voltak. Az európai uniós zászlókat lengető tömeg "szabad bíróságokat" követelt.

A tüntetők a demokratikus értékeket védelmét hansúlyozták, és a lengyel himnuszt énekelték. Követelték, hogy Andrzej Duda államfő ne írja alá a legfelsőbb bíróságról (SN) csütörtökön, valamint az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a rendes bíróságokról korábban elfogadott törvényjavaslatokat.

A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön szavazta meg a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. Már csupán államfői aláírásra vár az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslat is.

A legfelsőbb bíróságról szóló új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, és megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg nyugdíjazzák a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivon ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg. A tervezet ezt követően a szenátus elé kerül, és az elnöknek is alá kell írnia.

A reform másik fontos elemét, az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslatot már a szejm és a szenátus is a múlt héten elfogadta. Ez a jogszabály megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg.

A konzervatív PiS, amelynek többsége van a törvényhozás mindkét házában, és továbbra is egyértelműen a népszerűségi lista első helyen áll, elengedhetetlennek tartja a reformokat az igazságszolgáltatás korszerűsítése az a korrupció ellen harc érdekében. Az ellenzék szerint a reform - amely szerinte a konzervatívoknak a társadalmi élet egésze feletti ellenőrzés kiterjesztésére tett kísérlet - gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását - írta az AFP.

A 2015. évi választások eredményeként hatalomra került konzervatívok több gyökeres reformot hajtottak végre. Egyes intézkedések - így az alkotmánybíróság és a közmédia reformja - kiváltották az Európai Bizottság bírálatát. Az igazságügyi reform miatt szerdai sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette: "a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×