"Tudjuk, hogy a bíróságok rosszul teljesítenek. Az emberek hatékony és igazságos bíróságokat akarnak és mi ennek az igénynek teszünk eleget, Az igazságügyi szervek feletti demokratikus kontrollt akarjuk bevezetni" - szögezte le Beata Szydlo. Hozzátette, hogy hasonló megoldások léteznek olyan országokban, mint Németország, Dánia, Norvégia, Svájc, Hollandia és Belgium.
A teljes lengyel ellenzék a civakodást, az anarchiát, a veszekedést és a provokációt részesíti előnyben a józan viták helyett - tette hozzá a kormányfő.
"Miniszterelnökként feladatom biztosítani, hogy a korábbi lengyel elit agressziója és frusztrációja ne hiúsítsa meg a reformokat" - szögezte le Szydlo, aki szerint a reformoknak köszönhetően a gazdasági növekedésből több pénz jut a lengyel átlagemberek zsebébe".
Beata Szydlo televíziós beszéde alatt ezrek gyűltek össze Varsó belvárosában, az elnöki hivatalnál, hogy az igazságügyi reform ellen tiltakozzanak. Az AP hírügynökség szerint a tiltakozók között ellenzéki parlamenti képviselők és neves közéleti személyiségek is voltak. Az európai uniós zászlókat lengető tömeg "szabad bíróságokat" követelt.
A tüntetők a demokratikus értékeket védelmét hansúlyozták, és a lengyel himnuszt énekelték. Követelték, hogy Andrzej Duda államfő ne írja alá a legfelsőbb bíróságról (SN) csütörtökön, valamint az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a rendes bíróságokról korábban elfogadott törvényjavaslatokat.
A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön szavazta meg a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. Már csupán államfői aláírásra vár az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslat is.
A legfelsőbb bíróságról szóló új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, és megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg nyugdíjazzák a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivon ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg. A tervezet ezt követően a szenátus elé kerül, és az elnöknek is alá kell írnia.
A reform másik fontos elemét, az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslatot már a szejm és a szenátus is a múlt héten elfogadta. Ez a jogszabály megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg.
A konzervatív PiS, amelynek többsége van a törvényhozás mindkét házában, és továbbra is egyértelműen a népszerűségi lista első helyen áll, elengedhetetlennek tartja a reformokat az igazságszolgáltatás korszerűsítése az a korrupció ellen harc érdekében. Az ellenzék szerint a reform - amely szerinte a konzervatívoknak a társadalmi élet egésze feletti ellenőrzés kiterjesztésére tett kísérlet - gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását - írta az AFP.
A 2015. évi választások eredményeként hatalomra került konzervatívok több gyökeres reformot hajtottak végre. Egyes intézkedések - így az alkotmánybíróság és a közmédia reformja - kiváltották az Európai Bizottság bírálatát. Az igazságügyi reform miatt szerdai sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette: "a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".