Rob Wainwright Europol-igazgató az ITV tévéhálózat egyik vasárnapi műsorában elmondta: a vírus péntek óta legalább 150 országban összesen 200 ezer célpontot támadott meg, ami azt jelenti, hogy ilyen globális méretű támadásra eddig nem volt példa. Wainwright szerint a támadás különlegességét az adta, hogy a zsarolóvírust féregfunkcióval kombinálták, ezáltal a fertőzés automatikusan továbbterjedt.

"Növekvő fenyegetéssel állunk szemben" - tette hozzá. "A számok egyre emelkednek, és aggódom, hova jutunk hétfő reggelre, mikor az emberek visszatérnek a munkába, és bekapcsolják a gépeiket."

Az autógyárak, kórházak, boltok, vasúttársaságok és iskolák informatikai rendszereit is megbénító vírus terjedése szombaton egy brit kiberbiztonsági szakembernek köszönhetően lassult ugyan, de félő, hogy újabb támadások következhetnek napokon, vagy heteken belül.

Wainwright elmondta, hogy egyelőre sem az Europol, sem más ügynökségek nem sejtik, ki állhat a támadás mögött, de abból indulnak ki, hogy bűnözőről van szó.

"Bizonyos összegeket követelnek, ebben az esetben viszonylag alacsony összegekről van szó: 300 dollárról (körülbelül 85 ezer forintról), amely 600 dollárra (170 ezer forintra) emelkedik, ha az ember nem fizet három napon belül" - tette hozzá az igazgató, hozzátéve, hogy figyelemre méltóan kevesen fizettek eddig.

Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter közölte, hogy London milliárdokat költ a kibertámadások elleni védekezésre. A miniszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva határozottan leszögezte azt is, hogy az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitás informatikai rendszere tökéletesen védett az ilyen jellegű támadásoktól.

Fallon kijelentette: a brit kormány az alig több mint egy éve elvégzett átfogó biztonsági felülvizsgálat keretében a kibertámadásokat hivatalosan a nemzetbiztonságot fenyegető legnagyobb veszélyforrások közé sorolta, és 1,9 milliárd fontot (700 milliárd forintot) különített el az ilyen támadások elleni védelem megerősítésére.

A védelmi miniszter elmondta azt is, hogy e fejlesztési keretből jelentős összeget fordítanak a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) informatikai védelmére. Hozzátette: a hétvégi kibertámadás "nem kifejezetten" az NHS ellen irányult, érintette például a Nissan autóipari csoport nagy-britanniai részlegét is, és világszerte rengeteg más intézményt. Az elmúlt napok globális kibertámadási hullámának mindazonáltal az első célpontjai között volt az NHS, azonban Amber Rudd brit belügyminiszter már szombat este bejelentette, hogy az NHS informatikai rendszereinek működése jórészt helyreállt.

A kiberterrorizmus megnyilvánulásának nevezték Moszkvában a WannaCry programmal elkövetett támadást. Franc Klincevics, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának első elnökhelyettese a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy ilyen tömeges, és feltehetően egy központból végrehajtott vagy egymással összefüggésben álló hackertámadásokra még nem volt példa. A politikus szerint a társadalom normális működését biztosító, létfontosságú rendszereket ért támadás, ezért, mint mondta, "az emberiségnek kiberterrorizmussal van dolga". Úgy vélekedett, hogy "a világ nagyon komoly figyelmeztetést kapott".

A Kaspersky Lab orosz számítógépes biztonsági cég pénteken azt állította, hogy a legtöbb fertőzési kísérlet Oroszországban történt. Hivatalos bejelentések szerint egyebek között a legnagyobb orosz pénzintézménynél, a Szberbanknál, a Megafon és a Vimpelkom mobiltelefon-szolgáltatónál, a belügyi, a katasztrófa-elhárítási és az egészségügyi minisztériumnál és az állami vasúttársaságnál észleltek kibertámadást. "Kritikus" károk elszenvedését sehol sem ismerték el, az érintett intézmények az állították, hogy a behatolást elhárították, vagy lokalizálták.

A TASZSZ ugyanakkor úgy értesült, hogy a belügyminisztérium jogosítvány-kibocsátó rendszere az ország több körzetében leállt.