Az a híres 50. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján a tagállamok bármelyike dönthet úgy, hogy kilép az unióból. A jogszabály határozza meg a tárgyalás folyamatát. Erre két év áll rendelkezésre, amelyet a Tanács egyhangú döntése alapján meghosszabbíthat.

Habár a fő cél az, hogy a felek eljussanak a kilépésről szóló megállapodás aláírásáig, az is lehetséges, hogy nem születik megegyezés.

Két egyezményt tárgyalnak

Kilépésről szóló megállapodás

Az EU és az Egyesült Királyság a következő két évben a kilépésről szóló megállapodást tárgyalja: ez „az érintett államnak az unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel” meghatározza a kilépés részletes szabályait.

Amennyiben a tárgyalások sikeresen lezárulnak, a kilépésről szóló megállapodást ratifikálnia kell az Egyesült Királyságnak, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Utóbbi esetében a 27 tagállam közül 20 beleegyezése szükséges.

Megállapodás a jövőbeli kapcsolatokról

A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó kereteket egy másik megállapodásban határozzák meg a felek, amelynek tárgyalása tovább is tarthat, mint két év.

Ahhoz, hogy életbe lépjen, a tagállamok egyhangú jóváhagyása és az Európai Parlament egyetértése szükséges.

Mire vonatkozik a kilépésről szóló megállapodás?

Ez az egyezmény szabályozza a többi között a következő kérdéseket:

• az EU-s állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban
• az Egyesült Királyság uniós tagországokban élő állampolgárainak jogai
• az Egyesült Királyság tagállamként tett pénzügyi vállalásai
• határvédelmi kérdések - főként az Egyesült Királyság és Írország határán
• az ország területén működő uniós ügynökségek székhelye
• az Egyesült Királyság tagállamként tett nemzetközi vállalásai - például a párizsi klímaegyezmény.

Mire terjed ki a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás?

Ez az egyezmény határozza meg a két fél közötti együttműködés feltételeit a védelemtől a terrorizmus elleni fellépésen, környezetvédelmi kérdéseken, és kutatási témákon keresztül az oktatásig számos területen.

Az egyik kulcsfontosságú pont a kereskedelmi kapcsolatok meghatározása, amely magában foglalja a vámok, a termékek sztenderdjei és a viták rendezésének szabályait.

A tárgyalások folyamata

Miután az Egyesült Királyság az 50. cikk szerint bejelentette kilépési szándékát, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a tárgyalás menetét meghatározó elveket és álláspontokat, úgynevezett iránymutatásokat fogad el.

A tárgyalásokat az EU nevében a Bizottság folytatja le, és Michel Barnier volt uniós biztos vezeti. Az akár pár héten belül kezdődő egyeztetések során a Tanács bármikor aktualizálhatja, módosíthatja iránymutatásait.

Michael Barnier az Európai Parlament előtt is ismertette a tárgyalások fő elveit, amelyek közül kiemelte a következőket:

• a négy szabadságjogot egyben kell kezelni (nem lehet szétválasztani azokat),
• bármilyen átmeneti megállapodás csakis kizárólag rövid időre szólhat,
• továbbra is az uniós tagság kell, hogy a legelőnyösebb státusz maradjon (a megállapodás semmilyen esetben sem lehet előnyösebb, mint maga a tagság),
• bármilyen új kapcsolatnak az egyenlő versenyfeltételek és a versenyszabályok betartásán kell alapulnia,
• figyelembe kell venni az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket,
• a védelem és a biztonság terén a szoros együttműködésre kell törekedni.

Mi történik, ha nem születik kilépési megállapodás?

Amennyiben sem megállapodást, sem a tárgyalási folyamatok meghosszabbításáról szóló egyezséget nem kötnek a felek, akkor a két év letelte után az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ha a kereskedelemre vonatkozóan sem fogadnak el megállapodást, akkor a továbbiakban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai határozzák meg az unióval folytatott kereskedelmét.

Az Európai Parlament szerepe

Ahhoz, hogy a kilépésről szóló megállapodás életbe lépjen, azt a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az EP-képviselők a következő hetekben azon a jelentésen dolgoznak, amely meghatározza a Parlament feltételeit a jóváhagyáshoz.

A tárgyalások során a Parlamentet Guy Verhofstadt képviseli, munkáját a szakbizottságok segítik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!