Infostart.hu
eur:
379.64
usd:
321.66
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
A young long haired redhead girl with face lit up looking into mobile phone screen in a dark room, against a flat wall, with sad facial expression
Nyitókép: Christy McLoughlin/Getty Images

Ezért jelölnek egyre többször idegenek ismerősnek - egy kattintásból is baj lehet

Merj segítséget kérni! - címmel edukációs kampányt indít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat. A cél, hogy mind a szülők, mind a gyermekek mihamarabb ismerjék fel az online visszaéléseket, és merjenek segítséget kérni.

A gyermekek egyre fiatalabb korban jutnak okostelefonhoz és csatlakoznak közösségi oldalakhoz, ami - egyebek mellett - növeli a találkozás esélyét az online veszélyekkel. Erre az aggasztó tendenciára mutatott rá az NMHH digitális szülőség (Digital Parenting) kutatása. Különösen riasztó, hogy három év alatt a duplájára nőtt, 9 százalékról 18 százalékra azoknak a 11-16 éves gyermekeknek az aránya, akikkel már megpróbált kapcsolatba lépni online egy idegen ember. Emellett az is kiderült, hogy a megkérdezett gyermekek közül minden tizedik visszajelöli az őt bejelölő idegent - közölte az NMHH.

Szülőként azonban sokan nincsenek tisztában ezekkel az információkkal, hiszen nem találkoztak még az online behálózás vagy a kortárs online bántalmazás problémájával. Így, ha gyermekük egy, a fentiekhez hasonló szituáció következtében visszaélés áldozatává válik, tanácstalannak, dühösnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat, nem tudják, hová, kihez fordulhatnak. A kampányban arra biztatják a szülőket, akik azzal szembesülnek, hogy gyermeküket online sérelem érte, hogy merjenek segítséget kérni, hiszen szülőként sincsenek egyedül, nem kell egyedül megoldaniuk egy számukra ismeretlen helyzetet - hangsúlyozták.

Míg az offline veszélyek kivédését már egészen kisgyermekkortól kezdve tanítjuk, legalább ennyire fontos a biztonságos jelenlét korai elsajátítása a digitális térben. Az INHOPE nemzetközi szövetség 2023-ban több mint félmillió, gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló felvétel eltávolítását kezdeményezte világszerte, a felvételek 80 százalékán ráadásul 13 évnél fiatalabb gyermekek szerepeltek.

A helyzet sajnos itthon sem jobb: az NMHH által működtetett Internet Hotline jelentése szerint Magyarországon a 2023-ban érkezett bejelentések 42 százaléka érkezett gyermekek online szexuális bántalmazásával, azt ábrázoló felvételekkel összefüggésben. E körben a vizsgált bejelentések csaknem 17 százalékánál, azaz

majdnem minden hatodik gyermekpornográfia kategóriában érkezett bejelentésnél feltételezték azt az elemzők, hogy a felvételt online behálózás (grooming) során csalták ki a gyermektől.

Ez az a folyamat, amikor egy felnőtt próbál egy gyermek bizalmába férkőzni az online térben szexuális célból - emelték ki.

Szintén jelentős probléma a kortársak online bántalmazása (cyberbullying) is, amikor a kortársak közötti zaklatás nemcsak az iskolában, hanem az otthoni környezetben is folyamatos stresszhelyzeteket teremt. A felnőttek körében az intim képpel történő visszaélések jelentenek kihívást: az Internet Hotline hozzájárulás nélkül közzétett tartalom kategóriájában tavaly a bejelentések harmada szólt olyan intim, szexuális képekről és videókról, amelyeket a bejelentő, a felvételen szereplő személy engedélye nélkül tettek közzé az interneten.

Az Internet Hotline tapasztalatai szerint

a gyermekek gyakran próbálják egyedül megoldani ezeket a helyzeteket, azt feltételezve, hogy a felnőttek úgysem tudnak segíteni, és csak eltiltanák őket az eszközhasználattól.

Súlyos problémaként jelenik meg mind a gyermekek, mind a felnőttek körében az áldozathibáztatás is, ami tovább növeli az áldozat szégyenérzetét és csökkenti a segítségkérési hajlandóságát - részletezték.

Az NMHH által 2011-ben létrehozott Internet Hotline jogsegélyszolgálat fennállása óta már több mint 18 ezer bejelentést kezelt online visszaélésekkel kapcsolatban. A bejelentéseket - amelyeket akár anonim módon is meg lehet tenni - szakképzett elemzők kezelik. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a szakértők a szolgáltatókhoz fordulnak a sérelmezett tartalmak vizsgálata céljából, illetve bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséggel veszik fel a kapcsolatot. Az Internet Hotline szoros együttműködésben áll a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a legnagyobb közösségimédia-platformokkal is, így például a Metával, a Google, a YouTube, a TikTok és a Discord munkatársaival -tették hozzá.

A bejelentések kezelése mellett kiemelten fontos a tájékoztató tevékenység is: az októberben induló edukációs kampány elsősorban a szülőket célozza, hiszen fontos, hogy felismerjék, ha gyermekük online visszaélés áldozatává vált, és tudják: van hová fordulni és merjenek is segítséget kérni. Az Internet Hotline a kampány részeként különböző digitális felületeken és influenszerek segítségével szólítja meg a szülőket, miközben a sajtóban és rádiókban is aktívan terjeszti az üzenetet: #merjsegitsegetkerni - tájékoztatott a hatóság.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×