Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nukleáris hulladéktemető lesz a bezárt német bányából

Nukleáris hulladéktemető lesz a bezárt német bányából

A világon elsőként egy használaton kívüli bányában terveznek elhelyezni 300 ezer konténernyi atomhulladékot Németországban - írta a BBC.

A Salzgitter közelében álló Konrad bányából több mint száz évig bányásztak vasércet, és 1976-os bezárásáig 1300 méter mélységig vájtak benne járatokat. A németországi bánya azonban most egészen más szerepet kap – több százezer évig tartó feladatot - számolt be a BBC honlapján

A tervek szerint ugyanis a Konrad járataiban öt éven belül

300 ezer köbméternyi nukleáris hulladékot fognak tárolni,

közel felét annak a hulladéknak, amely a németországi atomreaktorokban eddig összesen képződött. Mélyen a földbe temetve magára hagyatva várja majd a pusztulást.

Nukleáris hulladéktemető lesz a bezárt német bányából

Ám természetesen vannak, akiket ez a tény aggaszt: a helyi lakosok már azóta tiltakoznak a döntés ellen, mióta az 1970-es években először felvetődött a terv, hogy a bezárt bányában alakítsák ki a nukleáris temetőt.

A radioaktív anyagok egy része évtizedekig, míg mások évezredekig sugároznak. Hogy mi legyen az elhasznált nukleáris anyagokkal, azóta megoldatlan probléma, amióta 60 évvel ezelőtt az első atomreaktorokat megépítették. Egyelőre a legjobb megoldásnak az tűnik, ha biztonságos konténerekben eltemetik azokat a föld alá.

Nukleáris hulladéktemető lesz a bezárt német bányából

A Konrad bányának már számos járatát kibővítették, hogy elférjenek benne a konténereket szállító gépek, és új szellőztető rendszert is kiépítenek benne.

Hogy az első nukleáris hulladék megérkezhessen 2022-ben,

több száz bányász dolgozik napi hét órában a bezárt bányában.

Éppen 2022-re tervezi bezárni Németország a még működő atomerőműveit, erről döntött ugyanis a kormány 2011-ben, a fukushimai atomreaktorral történt baleset után.

Főként azért esett a németek választása a Konrad bányára, mert

jóval szárazabb, mint más bányák,

köszönhetően egy olyan agyagrétegnek, amely megvédi a bányát a talajvíz szivárgásától. A legnagyobb veszélyt ugyanis az jelenti a nukleáris hulladékok föld alatti tárolásánál, hogy a szivárgó víz fokozatosan megrongálhatja a konténereket, így a talajvízzel a felszínre kerülhetnek a radioaktív anyagok. Még ha évezredekkel később is történik ez, akkor is katasztrofális következményekkel járhat.

Aggodalomra adhat okot az, hogy egy kis nedvesség azért a szakértők szerint is van a bányában. A projektben résztvevő szakértők szerint azonban

legalább 300 ezer év kellene ahhoz, hogy ez a nedvesség a felszínre jusson,

akkor pedig már ártalmatlan lesz a radioaktív hulladék.

Ez azonban nem nyugtatja meg a közelben élőket. Bleckenstedt két percnyi autóútra fekszik a bánya bejáratától, és közel 600 fős lakossága kitartóan küzd a bánya nukleáris temetővé tétele ellen. Ennek ellenére a munkálatok folytatódnak a bányában.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×