„Úgy érzem, hogy fáradtabb vagyok, mint korábban” - mondta Emilie Telander nővér, akinek a 23 hónapos kísérlet után ismét napi nyolc órában kell dolgoznia.
„A kísérlet alatt mindenkinek több energiája volt. Látszott, hogy mindenki boldogabb”
- osztotta meg tapasztalatait Emilie Telander, aki annak a 70 nővérnek az egyike, akinek a munkaidejét hat órára csökkentették a kísérlet idejére Gothenburg számos munkahelyén, többek között start-upokban és idősek otthonaiban.
A kontrollcsoportban ugyanakkor továbbra is napi nyolc órában dolgoztak az ápolók. A kapott eredményeket jövő hónapban hozzák nyilvánosságra, de az eddig napvilágot látott adatok Emilie Telander véleményét erősítik.
A kísérlet első 18 hónapjában ugyanis azok a nővérek, akik rövidebb munkaidőben dolgoztak,
kevesebb ideig voltak betegszabadságon, egészségesebbnek érezték magukat és hatékonyabbak voltak
– 85 százalékkal több programot szerveztek az ápoltaknak, például többször mentek sétálni és énekeltek együtt.
A kísérlet ugyanakkor éles bírálatokat is kapott, miszerint félő, hogy mindez több kiadással jár, mint előnnyel.
Igaz, azt még a kritikusok is elismerték, hogy a kísérlet sok szempontból sikeres volt: 17 nővérállással több lett a városban, csökkentek a táppénz-költségek, és hatással lehet mindez a világ munkakultúrájára is.
Ennek ellenére arra kevés az esély, hogy Svédország csökkenti a normál 40 órás munkahetet – írta a BBC.
„Nem hiszem, hogy a hat órás munkaidő összeegyeztethető a vállalkozói vagy a start-up világgal”
– véli Erik Gatenholm, egy Gothenburg-központú vállalat vezérigazgatója.
A vállalatnál is kipróbálták a kísérletet, de kevesebb mint egy hónap után félbehagyták azt az alkalmazottak negatív visszajelzései miatt.
„Azt hittem, hogy nagyon vicces lesz, de nagyon sok stresszt okozott” - mondta Gabriel Peres, a vállalat alkalmazottja.
„Az eljáráshoz, amit alkalmazunk, idő kell. Ha nincs rá elég időd, az
olyan, mintha az iskolában nem csinálnák meg a házi feladatot”
- indokolta Gabriel Peres.
„Úgy vélem, hogy a hatórás munkaidő az olyan intézményekben lehet hatékony, mint például a kórházak, ahol a munkaidő végén az emberek elhagyják a munkahelyet és hazamennek. Ám kevésbé lehet hatékony az olyan szervezeteknél, ahol nincs ilyen határozottan elválasztva a munka és a magánélet” - mondta Dr Aram Seddigh, a stockholmi egyetem kutatója.
„Akár emelheti is a stressz-szintet, ha az alkalmazottak ugyanazt a munkamennyiséget szeretnék teljesíteni hat órában, amit korábban nyolcban végeztek, vagy otthon végzik el azt a munkát, amit hat órában nem tudtak” - tette hozzá az egyetem kutató.