Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Az EU eddig 40 millió euróval segítette Szerbiát a migránsválság megoldásában

Negyven millió euróval segítette az Európai Unió Szerbiát a migránsválság kezelésében az utóbbi egy évben, a következő néhány hónapban további jelentős támogatás várható - közölte az EU belgrádi küldöttsége pénteken.

Michael Davenport, az EU belgrádi küldöttségvezetője a közleményében megállapította, hogy Szerbia jelentős szerepet tölt be a migránsválság felelősségteljes és humánus kezelésében.

A Szerbiának adott pénzügyi segítségből az EU 10,7 millió eurót a befogadóközpontok felépítésére, felújítására és felszerelésére, további mintegy 2,5 milliót az építmények fenntartására, több mint 9,4 milliót az ott dolgozók, többek között a koordinátorok és a tolmácsok béreire, 7,5 milliót határvédelemre, 3,8 milliót élelmiszerre, 1,2 millió eurót pedig egészségügyi ellátásra szánt.

Mindezek mellett - olvasható a közleményben - 2001 óta Szerbia több mint 80 millió eurót kapott a határvédelem megerősítésére, elsősorban a határátkelők korszerűsítésére.

Aleksandar Vulin szerb szociális ügyi miniszter szerdán adott hangot álláspontjának, miszerint Szerbiának több uniós pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy kezelni tudja a migránsválságot. "Az EU nagyobb támogatására számítunk, ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint az uniós országok, de közel sem kapunk ugyanannyi segítséget és pénzt, mint mások" - fogalmazott a tárcavezető.

Kijelentését a politikus pénteken is megismételte, hozzátéve, hogy Szerbiának közvetlen költségvetési támogatásra van szüksége az Európai Uniótól. Közlése szerint a nyugat-balkáni ország eddig mindössze 22 millió eurót kapott Brüsszeltől, ami nem elegendő, példaként pedig Görögországot hozta fel, mert - mint mondta - Athén már több mint 500 millió eurót kapott a migránsok elszállásolására és ellátására.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×