Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Avramopulosz: még jobban fel kell gyorsítani a menedékkérők áthelyezési folyamatát

Az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésében, a folyamatot azonban még jobban fel kell gyorsítani - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. A Fidesz szerint az Európai Bizottság továbbra is a kötelező betelepítési kvótákat erőlteti.

Az áthelyezési program végrehajtásáról közzétett friss bizottsági jelentés szerint a 160 ezer menekült áthelyezését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig 5651 embert helyeztek át: 4455-öt Görögországból, 1196-ot pedig Olaszországból.

"Újra felkérek minden tagállamot, hogy vegyen részt a folyamatban, küldjön szakértőket és fogadjon be annyi menedékkérőt, amennyit csak lehetséges, amilyen gyorsan csak lehetséges, mind Olasz- mind Görögországból" – fogalmazott Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos.

A politikus úgy látta, hogy a folyamat felgyorsulása is azt mutatja, hogy "igenis működhet a rendszer, ha megvan a határozott politikai akarat".

A bizottság tájékoztatásából kiderült, hogy négy tagállamba - Ausztriába, Dániába, Lengyelországba és Magyarországra - eddig egyetlen embert sem helyeztek át Olaszországból vagy Görögországból az erre szolgáló mechanizmus keretében.

Az Európai Bizottság az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. Mint írták, a korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 10 695 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból. Az Európai Unió és Ankara közötti migrációs megállapodás életbe lépése óta pedig 1614 szíriai menekültet helyeztek át Törökországból uniós országokba.

Brüsszel továbbra is a kötelező betelepítési kvótákat erőlteti - reagált Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján a migrációs ügyekért felelős uniós biztos szavaira.

"Ha Európa azt megelőzően fogad el bármilyen kvótát, különösen felső határ nélküli betelepítési kvótát, hogy egyértelműen visszanyerte volna azt a képességét, hogy a saját külső határait, a schengeni határokat meg tudja védeni, az olyan meghívólevelet jelent az indulásra várakozóknak, amihez képest a tavalyi invázió, a tavalyi bevándorlás mértéke az semmi nem volt."

A kormánypárti politikus szerint a magyar álláspont nem a migránsok ellen van, sőt humánusabb, mint sok nyugat-európai állam álláspontja. A magyar kormány ugyanis azt mondta: csak azokat szabad beengedni Európába, akiket valamelyik állam önkéntes kvóta alapján hajlandó befogadni. Magyarország azonban nem akar bevándorlókat befogadni - jelentette ki Gulyás Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×