Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nőtt a japán földrengések halálos áldozatainak száma

Kilencre nőtt a csütörtöki dél-japáni földrengés halálos áldozatainak száma, és a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb 950 sérültet szállítottak kórházba, közülük 53-nak súlyos az állapota - közölte az NHK japán állami televízió.

A korábbi hírek még három halottról és száznál több sérültről szóltak.

Csütörtökön, pár órás eltéréssel két erős földrengés rázta meg Japán déli részét. Az első földmozgás a Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatú volt. Az amerikai földtani intézet jelentése szerint epicentruma a Kjúsú szigetén lévő Kumamoto várostól 11 kilométerre volt. A földrengést több utórengés követte, köztük egy 6,4-es erősségű.

A japán meteorológiai szolgálat péntek reggeli sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy összesen száznál több utórengés volt, és továbbiak várhatók még.

Az első rengés epicentruma mindössze 120 kilométerre volt a jelenleg egyetlen működő japán atomerőműtől, a szendai létesítménytől. A 2011. március 11-én történt földrengés következtében kialakult hatalmas szökőár után - amely súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőmű három reaktorát, nukleáris katasztrófát okozva - Japánban leállították mind a 48 még működő atomreaktort.

Kumamoto prefektúrában 16 ezer háztartás maradt áram nélkül, és 38 ezerben szünetelt a gázellátás. Omlásveszély miatt kimenekítették egy kórház 177 betegét. Összességében 44 ezer embert költöztettek ki, mintegy ötszáz iskolában és állami intézményben nyújtottak nekik ideiglenes menedéket. A rengések miatt leomlott a 17. századbeli kumamotói vár fala, és komoly károk keletkeztek a tetőszerkezetében is.

A legnagyobb károk a 34 ezres Masiki városkában keletkeztek. Legfrissebb jelentések szerint húsznál több épület dőlt össze, de több embert sikerült élve kiemelni a romok alól.

A túlélők felkutatásában mintegy ötezer katona, rendőr, tűzoltó és mentős vesz részt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×