eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály

Nőtt a japán földrengések halálos áldozatainak száma

Kilencre nőtt a csütörtöki dél-japáni földrengés halálos áldozatainak száma, és a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb 950 sérültet szállítottak kórházba, közülük 53-nak súlyos az állapota - közölte az NHK japán állami televízió.

A korábbi hírek még három halottról és száznál több sérültről szóltak.

Csütörtökön, pár órás eltéréssel két erős földrengés rázta meg Japán déli részét. Az első földmozgás a Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatú volt. Az amerikai földtani intézet jelentése szerint epicentruma a Kjúsú szigetén lévő Kumamoto várostól 11 kilométerre volt. A földrengést több utórengés követte, köztük egy 6,4-es erősségű.

A japán meteorológiai szolgálat péntek reggeli sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy összesen száznál több utórengés volt, és továbbiak várhatók még.

Az első rengés epicentruma mindössze 120 kilométerre volt a jelenleg egyetlen működő japán atomerőműtől, a szendai létesítménytől. A 2011. március 11-én történt földrengés következtében kialakult hatalmas szökőár után - amely súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőmű három reaktorát, nukleáris katasztrófát okozva - Japánban leállították mind a 48 még működő atomreaktort.

Kumamoto prefektúrában 16 ezer háztartás maradt áram nélkül, és 38 ezerben szünetelt a gázellátás. Omlásveszély miatt kimenekítették egy kórház 177 betegét. Összességében 44 ezer embert költöztettek ki, mintegy ötszáz iskolában és állami intézményben nyújtottak nekik ideiglenes menedéket. A rengések miatt leomlott a 17. századbeli kumamotói vár fala, és komoly károk keletkeztek a tetőszerkezetében is.

A legnagyobb károk a 34 ezres Masiki városkában keletkeztek. Legfrissebb jelentések szerint húsznál több épület dőlt össze, de több embert sikerült élve kiemelni a romok alól.

A túlélők felkutatásában mintegy ötezer katona, rendőr, tűzoltó és mentős vesz részt.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×