A német jogtörténet egyik legnagyobb szabású perének első tárgyalási napját az illetékes müncheni tartományi felsőbíróság hétfői közleménye szerint április 17. helyett május 6-án tartják. A per kezdetét azért kellett elnapolni, mert nincs elég idő a sajtóhelyek elosztására irányuló új eljárás lefolytatására.

Az újságíróknak fenntartott 50 helyet az alkotmánybíróság egy pénteki döntése miatt kell újraosztani. A karlsruhei testülethez a Sabah című török újság szerkesztősége nyújtott be alkotmányossági panaszt, mert egy török médium sem kapott állandó helyszíni tudósítási lehetőséget a nyolc török bevándorló meggyilkolásáért is felelősnek tartott NSU peréről.

A török újság az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozott beadványában. Az alkotmánybíróság a lap kérése ellenére nem utasította a sajtóhelyek elosztásáról szóló döntés visszavonására a müncheni bíróságot, de úgy határozott, hogy biztosítani kell az áldozatok származási országát képviselő sajtó jelenlétét a tárgyaláson. Az alkotmánybíróság megoldási lehetőségeket is ajánlott, határozata szerint elég lett volna, ha a müncheni bíróság a már kiosztott helyek mellett további három helyet biztosít a török sajtónak. Az NSU ügyében eljáró bíróság azonban végül úgy döntött, hogy újrakezdik a sajtóakkreditációt. Az egyelőre nem ismert, hogy milyen módszert választanak a helyek elosztásához.

A bíróság első nekifutásra a jelentkezési sorrend alapján osztotta ki a helyeket. A török sajtónak egy sem jutott az ötvenből, ami önmagában is felzúdulást keltett. A felháborodás hulláma még magasabbra csapott, amikor kiderült, hogy egyes újságírók előre tudták, mikor lehet majd jelentkezni a helyekért, más médiumokhoz pedig nem jutott el a regisztráció megnyitásáról tájékoztató közlemény.

Az ügyben német és török civil szervezetek, újságíró-szervezetek, a német parlament és a kormány több tagja, sőt még Abdullah Gül török államfő is megszólalt, kifejezve reményét, hogy a török sajtó a történtek ellenére a helyszínen követheti majd a per menetét. A müncheni bíróság azonban az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva elutasította a döntés felülvizsgálatára irányuló kéréseket.

A 2011-ben lelepleződött NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolta meg a szövetségi ügyészség. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg.

Az ügyeket összevont eljárás keretében tárgyalják. Az öt bíróból álló bírói tanács 84 tárgyalási napot tűzött ki. Több mint 600 tanút hallgatnak meg, és a tervek szerint 2014 januárjáig lezárják a pert.

A vádlottakat 12 ügyvéd képviseli. A vádhatósághoz 71 magánvádló csatlakozott, többségük az áldozatok rokona, őket összesen 49 ügyvéd képviseli majd a tárgyalóteremben, amelyet a rendkívüli érdeklődés miatt át kellett építeni, hogy elférjen a több mint 200 állandó résztvevő.

Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport azt követően lepleződött le, hogy Zschäpe feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A két férfi holttestére 2011. november 4-én bukkantak rá a Türingia tartománybeli Eisenachban, egy kiégett lakókocsiban.

Az ügy feltárásán a hatóságok négyszáz munkatársa dolgozott, az eljárás során 200 ezer oldalnyi irat keletkezett. A munkát nagyban nehezítette, hogy Beate Zschäpe nem tett vallomást, és felrobbantotta a csoport rejtekhelyeként bérelt házat, mielőtt feladta magát, így a bizonyítékok nagy része megsemmisült

A keletnémet Türingiában 1998-ban létrejött csoport tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok. A militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. Hibák sorozatát követte el a belső elhárítás is, amelynek számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, a terrorista sejtet mégsem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "török büfégyilkosságok" címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.