Infostart.hu
eur:
373.07
usd:
340.29
bux:
140214.01
2026. november 20. péntek Jolán
Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép éjszakai kiképző repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, Kecskeméten 2016. október 25-én. Az éves kiképzési tervnek megfelelően október 18. és 28. között éjszakai repüléseket hajtanak végre a pilóták.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Magyar Gripenek őrzik a balti légteret - ezt tapasztalják a háború idején

Augusztus elsejétől magyar Gripenek látják le a Baltikum légtérvédelmét. A misszió négy hónapig tart.

"2004-ben csatlakoztak a balti országok – Észtország, Lettország és Litvánia – a NATO-hoz. Mivel nincsenek vadászgépeik, ezért a szövetség a kollektív védelem jegyében vállalta, hogy 4 hónapos váltásokkal biztosítja a három ország légtérvédelmét. Ennek keretében vagyunk most mi is kint harmadik alkalommal" - nyilatkozata az InfoRádiónak a Magyar Honvédség Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének Litvániában lévő parancsnoka. Ványik Attila elmondta, hogy először 2015-ben, majd 2019 vettek részt magyar katonák egy-egy misszióban.

Most mint vezető nemzet vannak jelen a magyarok Litvániában, ahol a Siauliai bázison állomásoznak. Összesen négy Gripen vadászgéppel települtek ki (Magyarországon még nyolc magyar Gripen gép van, plusz két, kiképzésre használt kétüléses.) Mellettük, ugyanezen a bázison, csehek is szolgálnak. Velük egyidőben vannak még németek kisegítő nemzetként Észtországban, a lengyelországi Malborkban pedig olasz Eurofighter vadászgépek állomásoznak.

Ványik Attila alezredes kiemelte, hogy

ez egy békeidős misszió,

amelynek elsősorban az a célja, hogy légi-rendészeti feladatokat lásson el. Leginkább bajba jutott légi járműveknek nyújtanak segítséget a magyar pilóták. Akkor is őket riasztják, ha olyan replügép lép be a Baltikum légterébe, amelynek pilótái nem adtak le előzetes repülési tervet, nem vették fel a rádiókapcsolatot a légi iránytással, vagy nem használják a gép azonosító jelzését.

Arra kérdésre, hogy mennyit érzékelnek az ukrajnai háborúból, a magyar kontingens vezetője azt válaszolta, különösebben nem befolyásolja őket a hadi helyzet.

"Persze minden eshetőségre fel vagyunk készülve"

- tette hozzá Ványik alezredes. Érdekességként említette, hogy a korábbi évekhez képest most jóval csekélyebb az orosz légi tevékenység ebben a térségben. Arra sem volt még példa, hogy orosz gépek megsértették volna bármelyik balti állam légterét. Ha vannak is incidensek, akkor azok többnyire a Balti-tenger felett, a nemzetközi vizek határán történnek.

Amennyiben az oroszok mégis megsértenék a balti légteret, akkor magyar pilótáknak a NATO, a németországi Uedem városában lévő "kombinált légi műveleti központja" (CAOC) utasításait kellene követniük - ismertette a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének parancsnoka.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×