Finnország NATO-tagsága küszöbön áll, a csatlankozási szándékról szóló bejelentést az északi ország elnöke és kormányfője csütörtök reggel meg is tette.

A bejelentés "előestéjén" Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kijelentette, a finnek és a svédek NATO-csatlakozási szándéka éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint amit Oroszország szeretett volna elérni a szövetség távoltartásával.

Tálas Péter szerint

egyértelműen növeli a kelet-közép-európai térség biztonságot Finnország és Svédország NATO-integrációs folyamata.

"Sok kis állam van, amely annyira kicsi, hogy a fegyveres ereje akkor sem lenne elég, ha egyébként mindenki Superman lenne vagy Amerika Kapitány. A balti országok például semmiképpen sem tudják felvenni a versenyt az orosz haderővel a méretük miatt. Márpedig a baltikum szempontjából a két ország belépése nagyon fontos" - ecsetelte a szakértő.

Hozzátette, Finnországgal egy olyan társadalom fog belépni, amelyet "alapvetően a Mikulás miatt ismerünk", de mégis erősen militarizált társadalom, "védelemhez szoktatott és szokott".

"Finnország és Svédország azok közé tartozott, akik nagyon sokat költöttek a védelemre a hidegháború időszakában pont azért, mert saját maguknak kellett megteremteni a védelmet. Finnországban nagyon erősen kiépült a területvédelem, a tartalékos rendszer,

évente 25 ezer tartalékost képez ki úgy a finn haderő, hogy ezek egyébként bevethetők, harcképességük lesz. Ez kulcsfontosságú."

A finn modell egy nagyon jó kelet-közép-európai modell lesz szerinte.

"Nagyon sokat tudnánk tanulni arról, hogy békeidőben hogy lehet felkészíteni a haderőt és a társadalmat arra, hogy komolyan vegye a védelmét, és ne csak kipipálja ezt a feladatot. Ezt csinálják már a lengyelek is, akik nagyon sok pénzt ölnek a területvédelembe, de lehet látni a románoknál és a baltiaknál is.

Más kicsit a svédek helyzete, ők ugyanis kicsit "kiengedtek" a költségvetésükből a "bipoláris világrend" után, de az is igaz, hogy hadiipar-fejlesztésbe kezdtek a Gripenek révén, és most döntöttek a szárazföldi védekezés fejlesztéséről is.

"És ne felejtsük, a két ország belépésével a Balti-tenger egy kvázi NATO-beltenger lesz, ami azért nagyon fontos, mert van egy kalinyingrádi orosz körzet, ami az oroszoknak katonailag kiemelten fontos. Emellett az oroszoknak most már oda kell figyelni egy 1340 kilométeres szakaszra" - utalt az új NATO-orosz határszakasz növekedésére Tálas Péter.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja: