eur:
410.51
usd:
390.34
bux:
79466.6
2024. november 21. csütörtök Olivér
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tanácskozik a kormány tagjaival Moszkvában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev

Finn- és Svédország NATO-ba lépésével pont az ellenkezője történik, mint amit Vlagyimir Putyin akart

Moszkva azért is háborúzik, mert érzi a NATO-bővülés veszélyét, ám a katonai szövetség most épp a háború miatt bővül - fogalmazott Tálas Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint Finnország példa lehet majd térségünk országai előtt is.

Finnország NATO-tagsága küszöbön áll, a csatlankozási szándékról szóló bejelentést az északi ország elnöke és kormányfője csütörtök reggel meg is tette.

A bejelentés "előestéjén" Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kijelentette, a finnek és a svédek NATO-csatlakozási szándéka éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint amit Oroszország szeretett volna elérni a szövetség távoltartásával.

Tálas Péter szerint

egyértelműen növeli a kelet-közép-európai térség biztonságot Finnország és Svédország NATO-integrációs folyamata.

"Sok kis állam van, amely annyira kicsi, hogy a fegyveres ereje akkor sem lenne elég, ha egyébként mindenki Superman lenne vagy Amerika Kapitány. A balti országok például semmiképpen sem tudják felvenni a versenyt az orosz haderővel a méretük miatt. Márpedig a baltikum szempontjából a két ország belépése nagyon fontos" - ecsetelte a szakértő.

Hozzátette, Finnországgal egy olyan társadalom fog belépni, amelyet "alapvetően a Mikulás miatt ismerünk", de mégis erősen militarizált társadalom, "védelemhez szoktatott és szokott".

"Finnország és Svédország azok közé tartozott, akik nagyon sokat költöttek a védelemre a hidegháború időszakában pont azért, mert saját maguknak kellett megteremteni a védelmet. Finnországban nagyon erősen kiépült a területvédelem, a tartalékos rendszer,

évente 25 ezer tartalékost képez ki úgy a finn haderő, hogy ezek egyébként bevethetők, harcképességük lesz. Ez kulcsfontosságú."

A finn modell egy nagyon jó kelet-közép-európai modell lesz szerinte.

"Nagyon sokat tudnánk tanulni arról, hogy békeidőben hogy lehet felkészíteni a haderőt és a társadalmat arra, hogy komolyan vegye a védelmét, és ne csak kipipálja ezt a feladatot. Ezt csinálják már a lengyelek is, akik nagyon sok pénzt ölnek a területvédelembe, de lehet látni a románoknál és a baltiaknál is.

Más kicsit a svédek helyzete, ők ugyanis kicsit "kiengedtek" a költségvetésükből a "bipoláris világrend" után, de az is igaz, hogy hadiipar-fejlesztésbe kezdtek a Gripenek révén, és most döntöttek a szárazföldi védekezés fejlesztéséről is.

"És ne felejtsük, a két ország belépésével a Balti-tenger egy kvázi NATO-beltenger lesz, ami azért nagyon fontos, mert van egy kalinyingrádi orosz körzet, ami az oroszoknak katonailag kiemelten fontos. Emellett az oroszoknak most már oda kell figyelni egy 1340 kilométeres szakaszra" - utalt az új NATO-orosz határszakasz növekedésére Tálas Péter.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×