Az Európai Bizottság elfogadta az őszi szemesztercsomagot, amely gazdasági és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fellendítése érdekében, továbbá értékeli az uniós tagállamok teljesítéseit a korábbi ajánlásokhoz viszonyítva. Azt is értékelték, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok – köztük Magyarország – mennyiben tartják be az Európai Tanács által előírt nettó kiadási pályákat – írja a Portfolio.
A magyar kormány 2024 végén 4,3 százalékos kiadásnövekedési szintet határozott meg, azonban ezt az idei évre túllépte. A kiadások tehát a vártnál nagyobb mértéket értek el, ami miatt
Magyarország a friss uniós jelentés szerint nem felel meg a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges feltételeknek.
Ugyanakkor azt is rögzítették a dokumentumban, hogy a túllépés a két évre megengedett 0,6 százalékpontos határon belül maradhat hazánk esetében. Az Európai Bizottság ezért nem is szorgalmaz korrekciós lépéseket, hanem függőben tartja a tavaszi újraértékelésig.
Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megengedett sávján belül marad, mert a védelmi kiadások beszámíthatósága miatt a kontrollszámla a GDP mínusz 0,65 százalékán áll, jóval a pozitív – vagyis kiadásnövekedést jelző – 0,6 százalékos küszöb alatt. Az EU új fiskális szabályai szerint minden ország esetében működik egy ilyen kontrollszámlam ami rögzíti, hogy a kormány a valóságban mennyire tér el attól a kiadási pályától, amelyet az Európai Tanács jóváhagyott.
Az Európai Bizottság azonban az őszi előrejelzés alapján már rosszabb helyzetet lát. Magyarország 2025-ös hiánya az uniós végrehajtó testület szerint 4,6 százalék lehet, vagyis magasabb a magyar jelentésben szereplő 4,3 százaléknál. Ezt azóta a magyar kormány is felülvizsgálta, és 5 százalékra módosította Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint.
Az uniós előrejelzés szerint a 2026-os deficit 5,1 százalék lehet, és a kiadási dinamika alapján Magyarország 2025-ben és 2026-ban egyaránt meghaladja az Európai Tanács által rögzített pályát.
A nemzeti mentesítési záradék miatt a védelmi kiadások többlete is levonható a kiadási eltérésekből, de önmagában már nem biztosítja a teljes megfelelést.
Az Európai Bizottság várakozásai szerint a hiány 2027-ben is 5 százalék körül maradhat, az államadósság pedig 73–75 százalék között stabilizálódhat, ami messze van a tartós csökkenéstől. Ugyanakkor Magyarország a védelmi rugalmasságnak köszönhetően biztonságban van. A többi EDP alatt álló ország közül Olaszország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Lengyelország, Románia és Szlovákia a kiadási plafon alatt teljesít, így megfelelők. Az Európai Bizottság minden eljárást nyitva hagy, vagyis egyik ország sem kerül ki az eljárás alól, amíg a 2025-ös tényleges adatok nem állnak rendelkezésre.
Magyar szempontból az idei kiadási dinamika és a jövő évi 5 százalék körüli hiánycél együttesen azt jelenti, hogy tavasszal a kiigazítási kötelezettség valószínűsége is nőhet. Az Európai Bizottság közölte: a jövő évi fiskális terveket már úgy kell kialakítani, hogy a nettó kiadási pálya igazodjon az Európai Tanács által jóváhagyott középtávú vállalásokhoz.







