Egész Európában egyre nagyobb gond, hogy alig fenntarthatók a nyugdíjrendszerek. A tagállamok sokféle megoldással kísérleteznek, hogy ösztönözzék a nyugdíj melletti munkavégzést. Az Eurostat adatai szerint számos országban a dolgozó nyugdíjasok fele anyagi kényszerből vállal munkát – írja a Portfolio az EUobserver elemzése alapján.
Kétféle trend van egyszerre Európa országaiban: hogy lejjebb vigyék a nyugdíjkorhatárt, javítva az emberek életminőségét – és épp az ellenkezője: emelni a nyugdíjkorhatárt, hiszen már így is alig fenntarthatók a nyugdíjrendszerek, és nem elég magasak a nyugdíjak.
De gyorsan terjed a harmadik megoldás is: a munka és nyugdíj kombinálása. Ez főleg az északi országokban „divat”: Svédországban, Észtországban és Dániában az új nyugdíjasok több mint 30 százaléka marad aktív a munkaerőpiacon részmunkaidőben vagy rugalmas munkaidőben.
Az Eurostat adatai szerint Cipruson, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Lettországban a továbbdolgozó nyugdíjasok több mint 50 százaléka kizárólag gazdasági okokból teszi ezt.
Görögországban sok nyugdíjas folytatja a munkát az elégtelen nyugdíjak kiegészítésére, bár ez gyakran bejelentés nélkül történik, hogy ne csökkenjen a nyugdíjuk. 2023-ban a kormány megpróbálta visszaszorítani ezt a gyakorlatot azzal, hogy eltörölte a bejelentett munkát végző nyugdíjasok nyugdíjának 30 százalékos csökkentését, de a bejelentett munkavégzés továbbra is előnytelen maradt a magas járulékterhek miatt.
Csehországban 2024-ben körülbelül 195 ezer nyugdíjas dolgozott 2024-ben, felük 67 év feletti volt. A cseh nyugdíjreform részeként eltörölték a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a dolgozó nyugdíjasok számára, ami havi szinten jelentős megtakarítást jelent nekik.
A többség anyagi szükségből dolgozik, gyakran a kiskereskedelem, takarítás vagy gondozás területén, sokszor be nem jelentett formában.
Spanyolországban 185 ezer 50-74 év közötti ember folytatta a munkát az első nyugdíjkifizetést követő hat hónapban. Ez a nyugdíjasok 4,9 százalékát jelenti, ami az európai átlag (13 százalék) alatt van. Franciaországban és Olaszországban is 5 százalék alatt marad ez az arány. A spanyol nyugdíjasok több mint 37 százaléka – körülbelül 3,3 millió ember – havi 750 eurónál (300 ezer forint...) kevesebbet kap.
Spanyolország az EU legmagasabb várható élettartamával rendelkező országa 84 évvel, ami meghaladja az európai 81,5 éves átlagot. Ennek ellenére
a toborzási folyamatok ritkán céloznak az 55 év felettiekre,
és sok önéletrajzot eleve elutasítanak az életkor miatt, még mielőtt a jelöltek tapasztalatát értékelnék.







