Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
High angle view of senior couple in love, lying in a bed and hugging.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Kijöttek a friss számok: nyugdíjkatasztrófa fenyeget

Már minden ötödik uniós állampolgár nyugdíjas, és az elöregedés megállíthatatlan – derül ki az Eurostat adataiból.

Az Európai Unióban a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt, miközben az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millió főre emelkedett – derült ki az Eurostat az európai demográfiát vizsgáló legfrissebb interaktív kiadványából. Köztudott, hogy Európa népessége elöregszik, azonban a számok egyre „vészesebbek”: tíz év alatt, 2024-re 21 százalék fölé ugrott a 65 év feletti népesség aránya az EU-n belül, azaz minden ötödik uniós polgár nyugdíjaskorú – írja az economx.hu.

Ez az arány a 2000-es évek elején még 16 százalék környékén állt. Az előrejelzések szerint 2100-ra a 65 év felettiek aránya elérheti a 32,5 százalékot, azaz

minden harmadik uniós polgár nagyjából nyugdíjaskorú lesz,

ezen belül a 80 év felettiek aránya a jelenlegi 6-ról 15 százalékra emelkedhet.

Az időskorúak arányának növekedése fokozza a nyomást a nyugdíjrendszerekre és az egészségügyi ellátórendszerekre: a munkaképes korú népesség csökkenése miatt kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatósági kihívásokat jelent. Az Eurostat előrejelzései szerint a munkaképes korú népesség aránya 2022-ben még 63,9 százalék volt, ami 2100-ra 54,4 százalékra csökkenhet.

A legtöbb uniós polgár továbbra is Németországban él: az ország lakossága meghaladja a 83 millió főt – ez a teljes uniós lakosság 19 százaléka, azaz durván minden ötödik uniós polgár német. Őt követi Franciaország (68,2 millió), Olaszország (59 millió), Spanyolország (48,1 millió) és Lengyelország (36,8 millió). Ez az öt ország adja az EU teljes népességének kétharmadát.

2023 és 2024 között az uniós országok közül húszban nőtt a népesség, és mindössze hét tagállamban csökkent. A legnagyobb gyarapodást Spanyolország érte el (+525 ezer fő), őt követi Németország (+330 ezer) és Franciaország (+229 ezer). Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Lengyelország szenvedte el, ahol több mint 132 ezerrel lett kevesebb lakos. Görögországban 16 800 fővel, míg Magyarországon 15 100 fővel apadt a népesség.

Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a 65 év feletti, vagyis a nyugdíjaskorú lakosság aránya, 2024 decemberében ez az arány elérte a 20,7 százalékot – szemben a 2014-es 17,5 százalékkal.

Ez a tendencia összhangban van az Európai Unió egészének demográfiai változásaival.

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU népessége 2026-ban érheti el történelmi csúcsát, 453,3 millió fővel. Ezt követően azonban hosszú távú csökkenés kezdődhet: 2050-re várhatóan 447,9 millióan, míg 2100-ra már csak 419,5 millióan élnek majd az Európai Unió területén.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×