A KSH első becslése szerint 2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított index pedig megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal nagyobb volt a tavaly decemberinél. A KSH közölte: a járműgyártásban, a villamos berendezések gyártásában, valamint az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógépes, elektronikai, optikai cikkek gyártása bővült. 2025 januárjában a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene a jelentés szerint.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta az InfoRádióban, hogy felemás képet mutat a januári ipari adat. Mint fogalmazott, a decemberhez viszonyított 0,8 százalékos növekedés kisebb pozitívum, éves alapon viszont jelentősnek mondható a 3,9 százalékos visszaesés. Regős Gábor szerint nem lehet azt állítani, hogy magára talált volna az ipar Magyarországon, ugyanakkor „nem feltétlenül rossz” a januári adat. Ezzel együtt megjegyezte, hogy a 0,8 százalékos, havi alapú bővülés biztosan nem kompenzálja a novemberről decemberre történő 2,9 százalékos csökkenést. „Az ipar még mindig inkább lejtmenetben van, mintsem növekedne, de mivel decemberhez képest mégiscsak sikerült bővülést elérni, lehet bizakodni a kedvező folytatásban” – fejtegette a közgazdász.

Bár a KSH az első becslésnél még nem szokta közölni a részadatokat, annyit megerősített, hogy a jármű- és az akkumulátorgyártásban visszaesés volt. Regős Gábor szerint ennek az a fő oka, hogy

nagyon alacsony a külső kereslet, márpedig ezek az ágazatok elsősorban exportra termelnek.

A nagyon mérsékelt kereslet leginkább az elektromos járműveknél érhető tetten. Az elemző szerint azért maradt el a sokak által várt áttörés a villanyautók értékesítésénél, mert nagyon költséges az előállítás, túl drágán árulják a járműveket és kifutottak a támogatási programok is, miközben az infrastruktúra még mindig nagyon elmaradozott.

A januári ipari adatokra vonatkozó jelentésben kellemetlen meglepetés, hogy az élelmiszeripari termelés is csökkent. Regős Gábor megítélése szerint ez azért váratlan fejlemény, mert a szintén csütörtökön nyilvánosságra hozott kiskereskedelmi statisztikában 4,7 százalékos éves alapú növekedés szerepel az élelmiszerboltok forgalmában. A közgazdász ebből arra következtet, hogy

vagy a magyar élelmiszeripari export teljesített gyengén, vagy sokkal nagyobb arányban vettek külföldi előállítású élelmiszereket a magyar vásárlók az elmúlt időszakban.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a külső kereslet alakulásától, elsősorban a német gazdaság teljesítményétől függ, hogy a következő hónapokban jöhet-e fellendülés a hazai ipar számára. Ezzel kapcsolatban kevésbé optimista, márpedig a magyar gazdaságpolitika éppen ezektől a tényezőktől, külső hatásoktól várta a növekedést, illetve a felzárkózást. Ugyanakkor javíthat némileg a helyzeten, ha „csatasorba állítják” az új gyártókapacitásokat. Regős Gábor elmondta: az a legnagyobb kérdés, hogy ezek – ugyancsak a külső kereslet függvényében – mikor kezdenek el termelni, hogyan alakul a felfutás, milyen kapacitáskihasználtsággal termelnek majd.

A magyar kormány az elmúlt időszakban főleg a jármű- és akkumulátorgyártást helyezte az ipari termelés középpontjába, Regős Gábor szerint azonban érdemes lenne diverzifikálni, vagyis behozni új ágazatokat is a termelésbe. Mint fogalmazott, ez általában nem egyik napról a másikra valósítható meg, de a következő egy-két évben már el lehetne érni akár előremutató eredményeket is. Természetesen sok függ attól, hogy milyen beruházások jelennek meg a magyar gazdaságban. Az elemző szerint a diverzifikálást a különböző iparágak mellett a szolgáltatásokra is ki kellene terjeszteni, mert azok húzták fel tavaly is a GDP-t, miközben az ipar inkább visszahúzó erőt jelentett a külső kereslettel összefüggő problémák miatt.