2022. január 1. óta él a kamatstop intézménye a változó kamatozású jelzáloghitelek esetében. A kormány még az év novemberében kiterjesztette a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, hosszabb távon fixált lakáshitelekre, jelzáloghitelekre is. Ennek következtében a 400 ezret is meghaladta – és jelenleg is még mindig valahol 300 ezer környékén van – azoknak az adósoknak és családoknak a száma, akik élvezik az alacsonyabb törlesztőrészletet a kamatstopnak köszönhetően.

„Amennyiben nem lenne a kamatstop, akkor a jelenleg 6,5 százalék környékén álló buborhoz kellene kötni a hitelük kamatozását, ehhez képest alig 2 százalékon áll a referenciakamat, tehát több mint 4 százalékpont a különbség a valós piaci helyzet, illetve a kamatstopban előírt referenciakamatozás között” – tette világossá az InfoRádióban Palkó István, a Portfolio elemzője.

Ennek következtében a törlesztőrészlet 2022 eleje óta jellemzően sokkal alacsonyabb, mint amilyennek a piaci körülmények alapján lennie kellene; 8-9 százalékon kellene lennie a hiteladósok kamatának jellemzően, ehelyett 4-5 százalékos kamatot fizetnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kamatstop véget érne, akkor a törlesztőrészletük egy 5-6 éves hátralévő futamidő mellett nagyjából 10 százalékkal emelkedne.

Ami még magyarázatot érdemel: azért említettek ilyen rövid futamidőt, mert a kamatstoposok nagy része régi devizahiteles, hiszen a régi devizahiteleket annak idején változó kamatozású forinthitellé kellett transzformálniuk a bankoknak, és ők vannak benne elsősorban a kamatstopban, nekik már a futamidőből viszonylag kevés van hátra. Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletük viszonylag kis mértékben ugrik meg annak hatására, hogy emelkedik a kamat, de természetesen lehetnek olyanok is, akik viszonylag későn vettek fel – például a 2010-es évek közepén – ilyen hitelt. Az ő esetükben hosszabb még a hátralévő futamidő, és akár 20-30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel is meg kellene birkózniuk.

A kamatstop jövőjével kapcsolatban néhány hete az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök arról tett említést, hogy amíg a kamatok nem jönnek vissza alacsony szintre, addig fenntartja a kormány a családok kamatstopját. Hogy ez egészen pontosan mit jelent jogilag, és mi lesz az intézkedésnek a sorsa, azt nem lehet tudni, de a jelen helyzet alapján – mint az elemző rámutatott – 2024. december 31-ig áll fenn ez az intézkedés.

Összességében azért szerinte elmondható, hogy ez már messze nem jelent akkora kockázatot a hiteltörlesztők számára, mint mondjuk a korábbi devizahiteles ügyek jelentettek.

Közben szó van arról, hogy a kereskedelmi bankok bevezetnek 5 százalékos kamatplafont bizonyos feltételek mellett. Hogy ez „összevarrható-e” a kamatstop kivezetésével, arról azt mondta, két különböző hitelkategóriáról van szó.

„A kamatstop a korábban felvett hitelekre vonatkozik, ugyanakkor mégis van köze az újonnan felvett hitelekhez is, ugyanis maga a kamatstop idézte azt elő, hogy a bankok nem szívesen ajánlanak az ügyfeleiknek változó kamatozású hiteleket jelenleg. Még akkor sem voltak hajlandóak ezt kínálni, amikor meredeken csökkentek a kamatok, hiszen bár az ügyfeleknek ez nem lett volna kifejezetten rossz a csökkenő törlesztők miatt, mégis nem lehetett tudni, mikor vezetik ki a kamatstopot, amelyet folyamatosan lebegtet a kormány, mégis megtart” – mutatott rá Palkó István.

Mint elmondta még, mostanában már nagyon elterjedtek a 10 éves kamatperiódusú kamattámogatott hitelek, illetve a végig fix kamatozású hitelek.

Az elemző még arra is rámutatott, hogy maga a kamatplafon sem az összes új lakáshitelt érintheti, hanem már bankszövetségi vezetők is jelezték, illetve maga a kormány is úgy tűnik, hogy elfogadja, hogy a fiatalok zöld lakáshiteleire vonatkozzon ez a korlátozás.