eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Pixabay

Ilyen most a nők munkaerőpiaci helyzete idehaza és az EU-ban

Az európai uniós számokat hasonlította össze az Oeconomus a hazaiakkal, hogy fény derüljön rá, mekkorák a nemek közti gazdasági különbségek.

Az Eurostat adatai szerint a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közti eltérés (ún. foglalkoztatási rés) 2021-ben és 2022-ben is csökkent Magyarországon: kisebb ingadozások mellett, de a nők foglalkoztatási rátája a vizsgált években nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké – így mérséklődött a két nem foglalkoztatása közti távolság, 2022-ben 9,8 százalékpont volt - írja friss tanulmányában az Oeconomus.

Ezzel 2022-ben sikerült kedvezőbb átlagot elérni, mint az EU-átlag (10,7 százalékpont),

továbbá kisebb volt a különbség a nők és férfiak között, mint a régió több országában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban.

Nagyobb ingadozások mellett, de a 2012-es 20,1 százalékról 2022-re 17,5 százalékra csökkent a férfiak és a nők közti bérszakadék Magyarországon. Régiós országok között Magyarországon kedvezőbb volt a nemek közti bérszakadék 2022-ben, mint Csehországban (17,9 százalék) és Szlovákiában (17,7 százalék), de megelőztük Ausztriát (18,4 százalék) és Németországot is (17,7 százalék).

A gazdaságkutató alapítvány tanulmányában azt írja, 2023. január elsején a következőképpen oszlott meg az Európai Unió és Magyarország népessége nemek szerint: 51,12 százalék nő és 48,88 százalék férfi az EU-ban, illetve 51,82 százalék nő és 48,18 százalék férfi Magyarországon.

A magas foglalkoztatási arány biztosítása mind a férfiak, mind a nők számára az EU egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzése.

Az egyenlőség és a fenntartható gazdaság szempontjából fontos a nemek közötti nagymértékű foglalkoztatási szakadék csökkentése, amely a 20 és 64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbséget méri. Az EU 2030-as célja az 5,6 százalékpontos vagy alacsonyabb foglalkoztatási szakadék elérése - írja a kutatóintézet.

Az Unióban a nők foglalkoztatási aránya 2009-ben 60,6 százalék volt, ez 2022-re 69,3 százalékosra nőtt. Férfiak esetében a ráta magasabb értékről indult, és lassabban nőtt, a 2009-es 74,0 százalékról 2022-re 80,0 százalékra. Ennek eredményeként a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2009 és 2022 között 2,7 százalékponttal csökkent.

Bár a 2022-re 10,7 százalékpontra történő csökkenés új rekordalacsony értéket jelent, ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaképes korú férfiak foglalkoztatási aránya még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. A negyedéves adatok alapján 2023 harmadik negyedévére 9,6 százalékpontra csökkent a foglalkoztatási szakadék értéke az EU-ban.

Magyarországon a foglalkoztatottsági különbség alacsonyabb volt az EU-ban mértnél,

bár a dinamika ingadozó volt az elmúlt évtizedben. 2022-ben 9,8 százalékponttal több férfit foglalkoztattak idehaza, mint nőt, bár hozzáteszik, negyedéves adatok alapján 2023 harmadik negyedévére ez 9 százalékpontra mérséklődött.

Az EU szintjén 2022-ben a nők 27,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben a 20-64 éves korcsoportban, míg ez a férfiaknak csak 7,6 százaléka. Ennek a különbségnek az egyik fő oka a gyermekek vagy fogyatékkal élő felnőttek gondozása volt. 2022-ben a részmunkaidőben dolgozó nők 27,1 százaléka számolt be a gondozási feladatokról mint fő okról, míg a férfiaknak csak 6,3 százaléka - írják.

Régión belül 2022-ben Magyarország kedvező helyet foglalt el a foglalkoztatási szakadék tekintetében: Romániában (18,6 százalékpont), Csehországban (14,9 százalékpont) és Lengyelországban (12,9 százalékpont) is magasabb volt a két nem foglalkoztatása közti eltérés, mint hazánkban (9,8 százalékpont).

A legtöbb uniós országban a nők általában magasabban képzettek, mint a férfiak, ennek ellenére a nők továbbra is kevesebbet keresnek, amit a nemek közötti bérszakadék is bizonyít.

Az EU-ban a nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizetett ágazatokban és alulreprezentáltak a jól fizetett ágazatokban. A nemek közötti bérszakadék, valamint a megszakított és rövidebb munkával töltött életszakaszok miatt a nők életük során kevesebbet keresnek, mint a férfiak, valamint a foglalkoztatási és bérszakadékok nagymértékben befolyásolják a nemek közötti nyugdíjkülönbséget is.

Az EU-ban 2016 és 2021 között a nemek közötti bérszakadék 2,4 százalékponttal csökkent. Ugyanakkor 2022-ben a nők bruttó órabére az EU-ban átlagosan 12,7 százalékkal elmarad a férfiakétól.

A férfiak és nők közötti keresetkülönbség egy része azzal magyarázható, hogy a nők inkább az olyan alacsony fizetésű gazdasági ágazatokban koncentrálódnak, mint az oktatás és az egészségügy, míg a férfiak inkább a pénzügyi és az IT-ágazatban dolgoznak. Hasonlóképpen, a férfiak nagyobb valószínűséggel kerülnek előléptetésre vezetői pozíciókba, mint a nők.

Magyarországon a 2012-es 20 százalékos bérszakadékhoz képest 2022-ben alacsonyabb szinten, 17,5 százalékon járt a mutató, bár az eltelt 10 évben jelentős ingadozásokat mutatott.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×