Infostart.hu
eur:
355.95
usd:
308.65
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentős mértékben csökkent.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith

India szerint ha nem vennének orosz olajat, a jelenlegi duplája lenne a világpiaci ár

Az elmúlt két évben Oroszország lett az ázsiai ország első számú beszállítója – mintegy 36 százalékos részesedéssel.

Az indiai energetikai miniszter egy konferenciát követően azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy Indiának köszönhetően van jelenleg elfogadható szinten az olaj világpiaci ára, mivel a dél-ázsiai ország nagy mennyiségben vásárol energiahordozókat Oroszországtól. Az indiai olajfogyasztás januárban 8,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábban jegyzett adathoz képest, és elérte a 20,038 millió tonnát.

„A világ hálás lehet Indiának, amiért az oroszokkal kereskedik. Nem az a helyzet, hogy ne akarnák, hogy olajat vásároljunk Oroszországtól.

Ha elkezdenénk olajat venni a Közel-Keletről, akkor a hordónkénti ára nem 75-76 dollár lenne, hanem 150”

– idézi a tárcavezetőt a vg.hu.

India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre, és az ukrajnai háború kezdete óta jelentős árengedménnyel vásárol orosz olajat. Az elmúlt két évben Oroszország lett az ázsiai ország első számú beszállítója – mintegy 36 százalékos részesedéssel.

Azonban azzal, hogy India elkezdett komolyabban is üzletelni az oroszokkal, rekord alacsony szintre süllyedt a közel-keleti olajimport: tavaly fordult elő először, hogy India megközelítőleg ugyanolyan mennyiségben vett olajat a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjaitól, mint azon kívüli országoktól. Emiatt a szervezet részesedése a tavaly áprilisban kezdődött pénzügyi év első kilenc hónapjában 49,6 százalékra zuhant az egy évvel korábbi 64,5 százalékról.

Az indiai energetikai miniszter szerint a közeljövőben nem emelkedik meg jelentősebb mértékben az olaj világpiaci ára, mert „a fél világ recesszióban van”, valamint hozzátette:

a magasabb olajárak végül „önbeteljesítő jóslattá” válnak, és várhatóan visszafogják a keresletet.

Az amerikai kitermelés ráadásul rekordokat döntöget, a globális gazdasági növekedés pedig lassul – az ENSZ jelentése szerint idén 2,4 százalékra esik vissza a tavalyi 2,7 százalékra becsült szintről –, ami a vörös-tengeri válság ellenére nem ugrasztotta meg az olajárakat.

Narendra Modi indiai miniszterelnök korábban kijelentette: 80 százalékkal, 450 millió tonnára kívánja növelni az ország éves olajfinomító-kapacitását, amivel még jelentősebb szereplővé válhatnak a világpiacon. A kormányzati tervek szerint Indiában 2030-ig a villamosenergia-szükséglet 50, 2050-re pedig 100 százalékát megújuló forrásokból fedeznék – jelenleg a 75 százalékát széntüzelésű erőművekből nyerik.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×