MBH Bank szakértő 1 százalékról mínusz 0,1 százalékra korrigálták az idei GDP-várakozásaikat, alapvetően a – teljes piaci konszenzushoz képest is meglepően negatív – második negyedévi tényadat miatt, ami az egész éves átlagot lejjebb húzza – közölte Horváth András vezető elemző. Mint mondta, a második negyedévi gyengébb adat mögött főként a beruházások vártnál gyengébb teljesítménye áll, köszönhetően a többi között a kiugróan magas kamatoknak – ami eltántorítja a vállalkozásokat – és az EU-források hiányának, valamint hogy az állam részint kivonult a gazdaságélénkítésből. Mindemellett a magas infláció miatt csökkennek a reálbérek, ezért a kiskereskedelmi fogyasztás sem remekel – tette hozzá a szakértő. „Bár ennek a szerkezete meglepő: termékeket jóval kevésbé vásárolunk, viszont a szolgáltatásokat továbbra is igénybe vesszük.”

Arra a kérdésre, hogy „látszik-e már az alagút vége”, Horváth András azt válaszolta, hogy

az idei év második felében, ha nem is éles, gyors felpattanást, de mindenképp egy pozitív fordulatot várnak.

Ebben nagy szerepet játszhat, hogy a visszaeső infláció (novemberre 8,5 százalékra, decemberre kicsivel 6 százalék fölöttire várják) miatt a reálbérek újra növekedést mutathatnak, ezzel javítva a belföldi fogyasztást. (Az elemzők idén a bérminimum emelkedése által közel 15 százalékos bérnövekedésre számítanak.) Szintén segítene, ha az év utolsó hónapjában befutnának az EU-s források, így az állam kevesebb beruházást állítana le, adott esetben újra is indíthatna egy-két elhalasztott projektet.

Horváth András arra is kitért, hogy várakozásaik szerint az alapkamat decemberre 11 százalékos szintre mérséklődik majd, ami még mindig nagyon magas, és nem fog beruházásokat ösztönözni, de egy óvatos lépés lenne a jövő év végre remélt 6 százalék irányába, ami vállalati oldalról is új lökést adhatna a beruházásoknak, ingatlanpiacinak és építőiparnak.

„Ezek a tényezők már segíthetnek kismértékben az idén év végén, de legfőképp a jövő évben, amikortól kicsivel 4 százalék fölötti növekedést várunk”

– emelte ki.

Az inflációs kosárban 8 százalékos súlyú üzemanyagárak váratlan mértékű nyár eleji megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt az MBH Bank elemzői 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelték az idei átlagos inflációs előrejelzésüket, míg a jövő évi inflációt – az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére – a 3,9 százalékos szint körül várják. Döntően bázishatások miatt az infláció további meredek csökkenésére számítanak, amit az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkenések, például a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat. „Az infláció mérséklődését a forint árfolyamának a tavalyihoz képesti erősödése is gyorsítja, ami már a tartós fogyasztási cikkek áraiban is megjelent” – mondta Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.