Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A kamatcsapda réme lebeg a 2024-es évünk fölött

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a Bankszövetség vezetőit, áttekintést adott az aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a miniszter kifejtette: háborús időkben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is (amelyet Varga Mihály már benyújtott az Országgyűlésnek - a főbb számokról itt írtunk).

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy 2023-ban a legjelentősebb kihívást Magyarország számára a háború és szankciók miatt kialakult energiacsapda jelenti, amelyet a kormány eredményesen kezel: az ország jelentős energiamegtakarítást ért el, a kormány megvédte a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, támogatja az energiaintenzív kkv-kat, segítséget nyújtott a Váltó Fix szerződéssel rendelkezőknek, továbbá kiemelte, hogy a világpiaci árak is visszarendeződést mutatnak.

A gazdaságfejlesztési miniszter rávilágított, hogy

a kialakult kamatkörnyezetben az államadósság finanszírozása költségesebbé vált, így hazánk számára 2024-ben az egyik legjelentősebb kihívást már a kamatcsapda fogja jelenteni,

amelyet ki kell védeni és kezelni kell. Problémát jelent az is továbbá, hogy a szankciós infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni szükséges a pénzügyi tudatosságot, ösztönözni kell, hogy a lakosság meg tudja védeni pénzügyi eszközeinek reálértékét.

E problémák kezelésében Nagy Márton továbbra is számít a partnerségre, a pénzügyi-banki szereplők konstruktív együttműködésére. A felek egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések - közölte a GFM.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×