Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Bejelentés - A vidéki tanárok egy része akkor is kap extra béremelést, ha az EU nem utal

Gulyás Gergely erről "az EU-val egyetértésben" tett bejelentést a csütörtöki Kormányinfón. A legleszakadottabb régiók érintettek, a pénz rendelkezésre áll.

Vita van kibontakozóban, hogy valójában mi akadályozza közvetlenül a pedagógusok nagyobb arányú béremelését.

A kormány álláspontja szerint a Brüsszelben dolgozó baloldali EP-képviselők vetik latba minden befolyásukat, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat, amelyből a beígért pedagógusbér-emelés megvalósítható (2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékára, vagyis bruttó 800 ezer forintra 3 lépcsőben)

A Pedagógusok Szakszervezete álláspontja szerint a magyar kormány tárgyalódelegációja már decemberben megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy a források lehívhatók az oktatásra, ehhez csak a költségvetési törvényt kellene egyetlen ponton módosítani.

A kérdés lényegi részét, vagyis a pedagógusok tényleges béremelését Gulyás Gergely is érintette a csütörtök délutáni Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter - Varga Mihály pénzügyminiszter jelenlétében - azt mondta: a kormányzat vállalta, hogy ha az unió "kegyeskedik" odaadni a Magyarországnak járó pénzeket, a fent leírt emelés következik be.

"Ha viszont az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, azt tudjuk vállalni, hogy a jövő évben az infláció fölött, és legalább 10 százalékkal emeljük a pedagógusok bérét. Itt most egy plusz vállalásunk is van,

a legleszakadottabb térségekben egy többlet béremelést szeretnénk adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a feltételeit, forrásait tartalmazza"

- jelentette be Gulyás Gergely. Ismert, a jövő évi inflációs terv 6 százalék körüli, amint azt most Varga Mihály is elmondta.

Gulyás Gergely hozzátette, az EU-val egyetértenek abban, hogy vannak régiók, amelyekben ezt a hivatást érdemes többlet juttatással is "ellensúlyozni".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×