eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Coin in glass bottle with money stack step up growing growth saving money, Concept financial business investment, Copy space for your text
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

4,3 százalék - Rengeteg japán nem is emlékszik ekkora inflációra

1981 decembere óta a mostani a legmagasabb pénzromlási ütem.

Japánban 4,3 százalék volt az éves infláció januárban, ez 1981 decembere óta a legmagasabb ütem és több mint duplája a jegybank 2 százalékos inflációs céljának a pénteken közölt kormányzati adatok szerint.

A japán jegybank által inkább követett, friss élelmiszerárak nélküli, de az olajtermékárakat magában foglaló maginfláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 4,2 százalék volt éves szinten januárban a decemberi 4,0 százalékot követően. Tavaly az átlagos maginfláció 2,3 százalék volt Japánban.

Januárban az élelmiszerek 7,3 százalékkal drágultak, a vízdíjak pedig 14,9 százalékkal nőttek éves bázison Japánban.

Az infláció a tizedik egymást követő hónapban haladta meg a japán jegybank célját, amely a stabil, 2 százalékos infláció elérése érdekében ultra laza monetáris politikát folytat.

Ueda Kazuo, a japán jegybank leendő elnöke pénteki tokiói parlamenti meghallgatásán elmondta: a japán központi banknak fenn kell tartania az ultraalacsony kamatot, hogy támogassa a törékeny gazdaságot, figyelmeztetve a költségvezérelt infláció miatti monetáris szigorítás veszélyeire. Ueda a tíz éve a poszton lévő Kuroda Haruhikót válthatja áprilisban. Összességében Ueda a folytonosságot kívánja képviselni - nyilatkozta Sean Callow, a Westpac vezető elemzője.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×