"Lettországban 24 százalékos volt a minimálbér emelkedése, Magyarországon pedig 16 százalék. Akik tehát az infláció mértékében előttünk voltak, azoknál magasabb volt az emelés, de a forint gyengülése is rontott a magyar pozíción" – mondta el az InfoRádióban Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte: ezekben az országokban ugyanakkor nem létezik külön a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a képzettséggel rendelkező munkavállalóknak jár. Nálunk kevesebb mint 250 ezer ember minimálbéres, 750 ezren pedig a garantált bérminimumot keresik. Palócz Éva hozzátette: ha a 296 ezer forintos garantált bérminimumot vennénk alapul, azzal sem állnánk sokkal jobban, de legalább Romániát megelőznénk.

Korábban tapasztalható volt, hogy sokakat minimálbérre jelentettek be, és ezen felül adtak zsebbe kiegészítő juttatásokat a munkaerő megtartásáért. Az ilyen esetekről a legnehezebb kimutatást végezni, de a munkaügyi felügyelőség rendszeresen végez ellenőrzéseket. A szakember szerint a nagy létszámmal rendelkező vállalatok egyre kevésbé élnek a minimálbér lehetőségével, sokszor a munkavállaló sem szeretne "szürkeállományban lenni".

"A legrosszabb helyen állunk, mert Magyarországon volt a legmagasabb az infláció – decemberben 25 százalék –, és nálunk volt a legalacsonyabb a minimálbér.

Ez a kettő együtt duplán is sújtja a magyar munkavállalókat" – mondta Palócz Éva.

Emellett az is a kérdés, hogy miként tud a béremelés lépést tartani az inflációval és nincs-e veszélye az ár-bér spirál kialakulásának, amikor a magasabb infláció magasabb béremeléshez vezet, ami fent tartja az inflációt, hiszen olyan keresletet teremt, ami engedi a termelők és a kereskedők áremelési törekvéseit.

Magyarországon 2023-ban bizonyosan a legmagasabb infláció lesz az Európai Unióban. A mértékéről még vita van, az MNB előrejelzése 15-19,5 százalék közötti. Palócz Éva hangsúlyozta: januárra mindenki további emelkedést vár a decemberhez képest, így

a magyar minimálbér vásárlóereje fog a legnagyobb mértékben csökkenni.

Ebben nem várható áttörés, hiszen a minimálbér olyan mértékben nem emelkedhet év közben, mint ahogy az árak. Palócz Éva szerint a munkaadók és munkavállalók abban állapodtak meg, ha év közepén az éves várható infláció 18 százaléknál magasabb lesz, és a gazdasági növekedés pozitív tartományban van, akkor nyitva hagyják annak a lehetőségét, hogy júliustól további minimálbér-emelés történjen. Ezt a kormány képviselője is aláírta.