eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Empty money in wallet and unemployment concept.
Nyitókép: Thanakhorn khaekram/Getty Images

A legrosszabbul keresők között vagyunk uniós összehasonlításban

A magyarországi reálkereset 33 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, ezzel együtt csak négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a havi nettó (nem teljes körűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés. Ugyanakkor a teljes körű kereseti adatok 2021-ig alig 84 százalékos nominális gyarapodást mutatnak. Ez, a 2021-ig 38,6 százalékkal emelkedő fogyasztói árindex (infláció) figyelembevételével 33 százalékos (évi 2,6 százalékos) reálkereset-növekedést jelent 2021-ig – idézi a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató elemzését.

Mint olvasható, a KSH (nem teljes körű) adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várhatnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz. Az Eurostat adatai szerint valóban kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). Az euróban mért növekedésnél impozánsabb az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson mért adat: 39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány.

Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára – hazánk munkavállalói a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő-paritásos adatok szerint

4 uniós tagállamot előzünk meg,

Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát. A megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza 2010 óta, míg a vásárlóerő-paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen – írja a GKI.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×