A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a havi nettó (nem teljes körűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés. Ugyanakkor a teljes körű kereseti adatok 2021-ig alig 84 százalékos nominális gyarapodást mutatnak. Ez, a 2021-ig 38,6 százalékkal emelkedő fogyasztói árindex (infláció) figyelembevételével 33 százalékos (évi 2,6 százalékos) reálkereset-növekedést jelent 2021-ig – idézi a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató elemzését.

Mint olvasható, a KSH (nem teljes körű) adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várhatnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz. Az Eurostat adatai szerint valóban kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). Az euróban mért növekedésnél impozánsabb az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson mért adat: 39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány.

Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára – hazánk munkavállalói a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő-paritásos adatok szerint

4 uniós tagállamot előzünk meg,

Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát. A megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza 2010 óta, míg a vásárlóerő-paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen – írja a GKI.