Infostart.hu
eur:
376.07
usd:
319.24
bux:
126168.67
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pixabay

Petz Rajmund: a magyar családok azonnal reagáltak a rezsiszabályok módosítására

A GKI igazgatója szerint a családok hatvan százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. A legnagyobb mértékben a községekben és családi házban élők számlája emelkedett. A Nézőpont Intézet kutatása szerint a magyarok 78 százaléka nem érez jelentős növekedést a rezsiköltségekben.

A magyar családok több mint hatvan százaléka többet fizet az áramért és a földgázért a rezsiszabályok módosítása óta. Az energiaszámlák emelkedését azonban jelentősen befolyásolja, hogy milyen típusú ingatlanban, és milyen méretű településen él a megkérdezett – mondta az InfoRádiónak a GKI igazgatója, Petz Rajmund.

"Leginkább a családi házaknál tapasztalható a költségnövekedés: itt a megkérdezettek bő háromnegyede beszámolt erről. A társasházi lakásoknál – legyen az panel vagy téglaépítésű – ötven százaléknál kisebb volt a rezsiemelkedés említési aránya" – mondta. Szerinte a települési lejtőn lefelé haladva is erősödik ez az arány:

a községeknél a válaszadók 68 százaléka szerint növekedett a rezsi, ez a fővárosban és a megyei jogú városokban 50 százalék körüli.

Petz Rajmund azt is elmondta, hogy mekkora költségnövekedéssel számolnak a háztartások. "Akiknek emelkedett a rezsije, azoknak a harmada tízezer forint alatti számlanövekedést említett" – mondta. A következő harmad 11-30 ezer forint közötti összegről nyilatkozott, negyvenezer forint fölöttiről pedig minden nyolcadik megkérdezett.

A GKI igazgatója szerint a családok azonnal reagáltak a rezsiszabályok módosítására a takarékoskodással, az energiatakarékosságot ösztönző beruházásokkal és a gáz fűtési mód kiváltásával. A megkérdezettek 45 százaléka takarékosabban használja a korábbinál az elektromos energiát. Bő harmaduk alacsonyabb hőmérsékletre fűti fel a lakóingatlanát. Csaknem minden ötödik háztartás nem fűti a lakóingatlan egy részét, de ez inkább a hatvan év felettiek körében jellemző.

A gázfűtést kiváltó takarékosabb fűtési módokban minden harmadik család gondolkodik.

A komolyabb beruházást igénylő takarékoskodási eszköz, például a nyílászárócsere, a hőszigetelés, az új fűtési megoldás létrehozása körülbelül a megkérdezettek 18 százalékánál merült fel.

Az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy sokan terveznek takarékoskodást célzó új fűtési megoldást a következő egy évben. A hatvan feletti válaszadók ezen a téren a legkevésbé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.

A Nézőpont Intézet kutatása

A Nézőpont Intézet ezer főt megkérdező kutatása szerint a magyarok közel négyötöde, 78 százaléka nem érezte, hogy "nagy mértékben" nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest. Még a baloldali választók több mint kétharmada, tehát 71 százaléka is így gondolkodik – írja az intézet sajtóközleményében.

Arra a kérdésre, hogy a "tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei" decemberben, a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, 2 százalékuknál csökkent a kiadási tétel összege, további 39 százaléknak pedig csak "kis mértékben nőtt". Mindössze a magyar választók ötöde, vagyis 22 százaléka számolt be jelentős növekedésről, a megkérdezettek hat százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×