A kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében, amelyet 2022-ben is fenntartott. 2023. január 1-jétől azonban a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére – írja a PwC Magyarország szakértőire hivatkozva a Portfolio.

Ez elmúlt hetekben már látszott ennek a nyoma:

• Polgárdon póznaadót terveznek kivetni az áramszolgáltatóra.
• Nagydobsza a közigazgatási területén lévő vadászlesekre adót vet ki.
• Hódmezővásárhelyen a földadó bevezetésén gondolkodnak.
• A 18. kerület megadóztatná a nem helyi lakos utasokat a ferihegyi reptéren.

A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó.

"A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal, és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz" – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Emellett fontos szempont, hogy a közteher mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például a telek- vagy építményadó esetén olyan mértékű, amely belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.