Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
316.22
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
A városháza Jászkisér központjában - drónnal készített felvétel 2022. október 20-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Januártól jönnek az újabb helyi adók, de kreatív feladatot kaptak az önkormányzatok

Az új adókról vagy a régiek emeléséről még az idén dönteni kell a településeken.

Mint korábban írtuk, 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartott. A tilalmat 2023. január 1-jétől azonban feloldja, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt az új adónemek bevezetésére.

Az önkormányzatok így 2023. január 1-jétől egyrészt a meglévő létező adóelemek, például a helyi iparűzési adó, építmény- vagy telekadó mértékét is megemelhetik a jogszabályi kereteken belül. Emellett lehetőségük van új, úgynevezett települési adók kivetésére is.

Az önkormányzatok különböző elképzelései már megjelente, ha ugyanis egy önkormányzat azt szeretné, hogy január 1-jétől hatályba lépjen az új adónem, akkor az erről szóló rendeletet még ebben az évben célszerű megalkotnia. Egy szabály szerint ugyanis bár a helyi adótörvény évközbeni módosítására van lehetőség, de az nem teheti súlyosabbá az adóalanyok terheit.

"Tehát azok az önkormányzatok, amelyek 2023-ban magasabb adóbevételekkel szeretnének számolni, jellemzően a napokban gondoskodnak az ez irányú jogalkotásról"

– mondta Kelemen András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

Elmondása szerint tipikusan a helyi iparűzési adó megemelésére, illetve a telek- és építményadó négyzetméter alapú mértékének a megemelésére került sor.

A helyi adókról szóló törvényben van olyan lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy bevezethetnek olyan adót, amit a törvény külön nem nevesít. Nevesített adónem például a helyi iparűzési adó, az idegenforgalmi adó vagy a telek- és építményadó. Viszont van egy viszonylag szigorúan számon kért korlátja is az adókivetési jognak: a települési adó nem ütközhet jogszabállyal, tehát nem lehet olyan adót bevezetni, amit más adó is terhel.

Kelemen András szerint léteznek kreatív gyakorlatok, például egyes önkormányzatok bevetettek póznaadót vagy magaslesadót. Az utóbbi az önkormányzat bel- vagy külterületi részén lévő magaslesekre vet ki darab- vagy négyzetméter alapú települési adót. A póznaadó a jogász szerint feltételezhetően a különböző elektromos hálózatokat vagy egy más egyéb közművekhez kapcsolódó póznákat terheli.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×