Infostart.hu
eur:
381.82
usd:
322.14
bux:
0
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Parragh László a háztartásokat is figyelmeztette az érkező hatalmas sokkhatásra

Az MKIK elnöke úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Beszélt az energiatakarékossági kényszerről és a recesszió hatásairól is.

Az energiaválságot a covid helyett a rendszerváltás sokkhatásához hasonlította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, rámutatva: akkor az egész magyar termelési struktúra, az iparpolitika kérdőjeleződött meg. "Ma sok modern termelési területtel rendelkezünk az autóiparban, a vegyiparban, a gyógyszergyártásban. Ennek óriási az energiaigénye, és ha nem tudunk versenyképes áron energiát biztosítani ehhez, akkor komoly hátrányba kerülünk. Látni kell, hogy az energia árának a növekedése minden magyar makrofolyamatra negatív hatással van – fejtette ki a Portfolionak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy ha nem javul a helyzet, akár a GDP 10 százaléka is lehet a fizetési mérleg hiánya, Parragh László elmondta: meglátása szerint ha az EU a nekünk járó forrásokat időben folyósítaná, akkor kezelni lehetne a mérleghiányt. Az is segítene, ha az ország megtakarításainak egy része euróban lenne, nagy gondnak tartja, hogy ez nem így van. Pozitív folyamatként említette ugyanakkor, hogy

erőteljes háttérmunka folyik a források mihamarabbi folyósítása érdekében.

Ha ez valamiért nem sikerülne az EU felől (habár a kormányzat optiminstán nyilatkozott az ügyben a minap), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jöhetne szóba forrásként, de az nagyon erős amerikai befolyás alatt áll, kizárólag politika feltétekkel ad pénzt egyes országoknak, vagy pedig ott van Kína, de az eddigi tapasztalatok alapján egy kínai hitelnek nagyon komoly ára van a feltételeik miatt. vagyis, mondta az MKIK elnöke, marad a devizakötvények eladása, kibocsátása, sajnos kedvezőtlen feltételek mellett.

Parragh László négy plusz egy kihívást említett:

  • a gazdasági növekedés kérdése,
  • az infláció megfékezése,
  • a költségvetési hiány – illetve itthon ma már az ikerdeficit – helyzete
  • és a munkahelymegőrzés.

"Ezekből következik az ötödik, a vállalkozások életben maradásának kérdése. Szerintem egész Európa rosszul áll ebben. Azt kell eldönteni, hogy a növekedés támogatását vagy az infláció letörését választjuk. Ha csak az inflációra koncentrálunk, akkor bedől a növekedés, ha a növekedésre, akkor még jobban elszáll az infláció. Sajnos az árak emelkedése töretlen, az infláció szerkezete rossz, hiszen az energia- és az élelmiszerár növekedése duplája a fogyasztói árak átlagos növekedésének.

Az inflációt egy dolog tudja letörni, mégpedig a kereslet csökkenése, a recesszió. Ez fog bekövetkezni.

Ugyanakkor nekünk meg kell találni az egészséges egyensúlyt az inflációt féken tartó és a gazdasági visszaesést tartó gyeplők között és ügyesen kell mozgatni azokat.

A technikai recessziót a kamarai elnök szerint nem lehet megúszni, de a mély válságot el kell kerülni. A kamara javaslatai:

  • A működés megtartása a legfontosabb, ezért a Széchenyi Kártya Program jövője kulcskérdés. (Ha bezár egy gyár, elküldik az embereket, leamortizálódik egy üzem, azt szinte lehetetlen újraindítani.)
  • A feldolgozóipart segíteni kell, fenntartva a likviditást, megteremtve a technolóigai átállás lehetőségeit, át kell térni a hatékonyabb és zöldebb energiafelhasználásra. Ezek a cégek a megemelkedett működési költségeik, munkahelymegtartási törekvéseik fedezésére kapjanak állami támogatást, továbbá támogatott forrásokat a talponmaradáshoz.

Leszögezte: nem hiszi, hogy a költségvetésnek - és ez nem magyar sajátosság - lesz arra pénze, hogy minden területnek kellő mértékű támogatást biztosítson, és nem is lehet ezt megoldani. Azt sem hiszi, hogy annyi pénz lenne a munkahelyek megőrzésére a költségvetésben, hogy elkerülhető legyen a munkanélküliség növekedése.

A háztartásoknak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését javasolta, valamint beruházást energiahatékonyabb fütési rendszerekbe és szigetelési megoldásokba.

Ugyanakkor más országokkal nagyon fontos lesz a szolidaritás kérdése is, mert sokan bajban lesznek, adnunk kell majd nekik energiát. "Rengeteg elesett ember lesz, akiken segíteni kell majd" - mondta.

Beszélt továbbá arról, hogy szerinte

  • tartósan be kell rendezkednünk a magasabb inflációs szintre.
  • visszaesés (konszolidáció) várható a hitelezésben a korábbi erős dinamika után. (Az építőiparban zuhan a megrendelésállomány, pár hónap múlva ez az egyéb adatokon is látszik majd.)
  • az MKIK-nak semmilyen javaslata nincs a vasárnapi nyitva tartás kapcsán. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy nyitva tart-e vasárnap.
Címlapról ajánljuk
Otthoni Energiatároló Program: hétfőn indul a pályázati roham, és még egy könnyítést is kapnak a napelemesek

Otthoni Energiatároló Program: hétfőn indul a pályázati roham, és még egy könnyítést is kapnak a napelemesek

A hétfőn induló program keretein belül 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból lehet energiatárolót beszerezni meglévő vagy újonnan telepítendő háztartási napelemes rendszerek mellé. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: az invertercsere nem csökkenti az éves szaldójogosultság időtartamát. Kiss Ernő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy friss kormányrendelet-módosítás értelmében az inverterek maximum 1 kiloWattal még bővíthetők is.

Busásabb szervizdíj az éttermekben, mentőövet kapnak a vendéglátósok

Országos szintű likviditási mentőövet dob a kormány a vendéglátóipari szektornak. A Magyar Közlönyben megjelent NGM-rendelet értelmében az éttermek havi árbevételük akár 20 százalékát is felszolgálási díjnak minősíthetik – ráadásul ehhez az összegnek már meg sem kell jelennie külön tételként a vendégek számláján.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Nukleáris veszély fenyeget Ukrajnában, rejtélyes behatolás a NATO keleti bástyájánál – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Nukleáris veszély fenyeget Ukrajnában, rejtélyes behatolás a NATO keleti bástyájánál – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa pénteken rendkívüli ülést tartott az ukrajnai energetikai létesítmények elleni orosz támadások nukleáris kockázatairól - számol be az AP. A lengyel hatóságok a szombatra virradó éjjel ideiglenesen lezárták a légteret a lengyel-belarusz határ északi szakaszán, miután azonosítatlan tárgyakat, feltehetően Belaruszból érkező csempészballonokat észleltek a térségben - számol be a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×