eur:
412.14
usd:
394.28
bux:
79910.98
2024. november 25. hétfő Katalin
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Parragh László a háztartásokat is figyelmeztette az érkező hatalmas sokkhatásra

Az MKIK elnöke úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Beszélt az energiatakarékossági kényszerről és a recesszió hatásairól is.

Az energiaválságot a covid helyett a rendszerváltás sokkhatásához hasonlította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, rámutatva: akkor az egész magyar termelési struktúra, az iparpolitika kérdőjeleződött meg. "Ma sok modern termelési területtel rendelkezünk az autóiparban, a vegyiparban, a gyógyszergyártásban. Ennek óriási az energiaigénye, és ha nem tudunk versenyképes áron energiát biztosítani ehhez, akkor komoly hátrányba kerülünk. Látni kell, hogy az energia árának a növekedése minden magyar makrofolyamatra negatív hatással van – fejtette ki a Portfolionak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy ha nem javul a helyzet, akár a GDP 10 százaléka is lehet a fizetési mérleg hiánya, Parragh László elmondta: meglátása szerint ha az EU a nekünk járó forrásokat időben folyósítaná, akkor kezelni lehetne a mérleghiányt. Az is segítene, ha az ország megtakarításainak egy része euróban lenne, nagy gondnak tartja, hogy ez nem így van. Pozitív folyamatként említette ugyanakkor, hogy

erőteljes háttérmunka folyik a források mihamarabbi folyósítása érdekében.

Ha ez valamiért nem sikerülne az EU felől (habár a kormányzat optiminstán nyilatkozott az ügyben a minap), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jöhetne szóba forrásként, de az nagyon erős amerikai befolyás alatt áll, kizárólag politika feltétekkel ad pénzt egyes országoknak, vagy pedig ott van Kína, de az eddigi tapasztalatok alapján egy kínai hitelnek nagyon komoly ára van a feltételeik miatt. vagyis, mondta az MKIK elnöke, marad a devizakötvények eladása, kibocsátása, sajnos kedvezőtlen feltételek mellett.

Parragh László négy plusz egy kihívást említett:

  • a gazdasági növekedés kérdése,
  • az infláció megfékezése,
  • a költségvetési hiány – illetve itthon ma már az ikerdeficit – helyzete
  • és a munkahelymegőrzés.

"Ezekből következik az ötödik, a vállalkozások életben maradásának kérdése. Szerintem egész Európa rosszul áll ebben. Azt kell eldönteni, hogy a növekedés támogatását vagy az infláció letörését választjuk. Ha csak az inflációra koncentrálunk, akkor bedől a növekedés, ha a növekedésre, akkor még jobban elszáll az infláció. Sajnos az árak emelkedése töretlen, az infláció szerkezete rossz, hiszen az energia- és az élelmiszerár növekedése duplája a fogyasztói árak átlagos növekedésének.

Az inflációt egy dolog tudja letörni, mégpedig a kereslet csökkenése, a recesszió. Ez fog bekövetkezni.

Ugyanakkor nekünk meg kell találni az egészséges egyensúlyt az inflációt féken tartó és a gazdasági visszaesést tartó gyeplők között és ügyesen kell mozgatni azokat.

A technikai recessziót a kamarai elnök szerint nem lehet megúszni, de a mély válságot el kell kerülni. A kamara javaslatai:

  • A működés megtartása a legfontosabb, ezért a Széchenyi Kártya Program jövője kulcskérdés. (Ha bezár egy gyár, elküldik az embereket, leamortizálódik egy üzem, azt szinte lehetetlen újraindítani.)
  • A feldolgozóipart segíteni kell, fenntartva a likviditást, megteremtve a technolóigai átállás lehetőségeit, át kell térni a hatékonyabb és zöldebb energiafelhasználásra. Ezek a cégek a megemelkedett működési költségeik, munkahelymegtartási törekvéseik fedezésére kapjanak állami támogatást, továbbá támogatott forrásokat a talponmaradáshoz.

Leszögezte: nem hiszi, hogy a költségvetésnek - és ez nem magyar sajátosság - lesz arra pénze, hogy minden területnek kellő mértékű támogatást biztosítson, és nem is lehet ezt megoldani. Azt sem hiszi, hogy annyi pénz lenne a munkahelyek megőrzésére a költségvetésben, hogy elkerülhető legyen a munkanélküliség növekedése.

A háztartásoknak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését javasolta, valamint beruházást energiahatékonyabb fütési rendszerekbe és szigetelési megoldásokba.

Ugyanakkor más országokkal nagyon fontos lesz a szolidaritás kérdése is, mert sokan bajban lesznek, adnunk kell majd nekik energiát. "Rengeteg elesett ember lesz, akiken segíteni kell majd" - mondta.

Beszélt továbbá arról, hogy szerinte

  • tartósan be kell rendezkednünk a magasabb inflációs szintre.
  • visszaesés (konszolidáció) várható a hitelezésben a korábbi erős dinamika után. (Az építőiparban zuhan a megrendelésállomány, pár hónap múlva ez az egyéb adatokon is látszik majd.)
  • az MKIK-nak semmilyen javaslata nincs a vasárnapi nyitva tartás kapcsán. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy nyitva tart-e vasárnap.
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×