Egyes elemzések szerint legalább 20-30 évet eshet vissza az orosz gazdaság az orosz–ukrán háború következményeként. A hatások összetettek, Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe, most pedig a nemzetközi cégek kivonulása miatt a technológiai rendszereket is újra kell építeni.

Oroszország jobban megszenvedi majd a mostani büntetőintézkedéseket, mint a 2014-es – a Krím annektálásért kiszabott – szankciókat, de nagy kérdés, mennyire fog tudni adaptálódni – mondta Deák András.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a közvetlen pénzügytechnikai szankciók esetében egy éven belül pontos választ kaphatunk, hogy Oroszország képes-e kezelni a helyzetet. Jelenleg azonban úgy fest: igen, vagyis újra fogja tudni építeni a devizamérlegét az ország, és az exportnak köszönhetően viszonylag sok eurójuk, dollárjuk lehet, főként, ha a nyersanyagárak elszabadulnak. Bár importjuk nem lesz, az export akár napi kétmilliárd dollárt is jelent a számukra – mutatott rá a szakértő.

Deák András szerint a külkereskedelem terén nehéz bármit is kezdeni Oroszországgal, legalábbis rövid távon.

Ami viszont kemény csapást jelenthet, az a technológiai és informatikai embargó

– tette hozzá –, vagyis, hogy egyszerűen nem kapnak hozzáférés bizonyos új alkatrészekhez, szoftverfrissítésekhez. Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben relatíve széles körben áramlott a nyugati technológia Oroszországba, amit Kína vagy a Távol-Kelet nem fog tudni kiváltani.

A szakember elmondása alapján Oroszország a háború áraként – különböző becslések szerint – 8-20 százalékos GDP-visszaeséssel számolhat az idén, de a világgazdaság rendszere is megszenvedi a konfliktust. Deák András megismételte, sok függ attól, hogy mennyire képesek adaptálódni, amiben Kínának is nagy szerepe lehet, mert láthatóan lehetőségként éli meg, hogy az „ölébe eshet” Oroszország.

"Bizony, technológiák teljesen eltűnhetnek, köztük a Boeing-alkatrészek, amiket a kínaiak sem fognak tudni direktben leszállítani, ezért átmenetileg a polgári légi közlekedés is leállhat. De ilyenkor jön a barkácsolás” – jegyzete meg a szakértő, hozzátéve, hogy miután számos szektor érintett,

komoly infrastruktúra-átépítésre lesz szükségük, ami általában tőkeintenzív és sokáig tart.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatárs arra is felhívta a figyelmet, hogy manapság szinte minden, akár egy közműcég is, igényel valamiféle informatikai támogatást, ezért nem mindegy, hogy mely szoftvereket tarthatják meg, és melyeket kell majd lecserélni Oroszországban. „Erre vonatkozóan csak mérsékelt volt az eddigi orosz biztonsági tervezés” – vélekedett.