Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Pixabay

Egy import élelmiszerünk jelentős része jön Ukrajnából

Ráadásul egyre növekvő dióterméssel számolhattunk a 2021-2022-es gazdasági évben.

A hazai diótermés a rendszerváltozás után még 3 ezer tonna körül mozgott, 2019-re 6,8 ezer tonnára nőtt, így a megemelkedett számokhoz kell mérni a friss termésadatokat, amelyek közül a nyugatiak közepesek, a keletiek viszont jók, a megpróbáltatások ellenére - derül ki a Világgazdaság összeállításából, amely az Agrárgazdasági Intézet KSH rendelkezésére bocsátott adataiból készült.

A dióadatokkal kapcsolatos legfontosabb megállapítások:

  • a héjas dió külkereskedelmi egyenlege pozitív, volumenben 6 százalékkal, 478 tonnára, értékben 12 százalékkal, 443 millió forintra nőtt tavaly az év első 11 hónapjában, Németország a fő célpont
  • az exportált dióbél mennyisége viszont ugyanekkor 43 százalékkal csökkent, értékben 41-gyel, ennek oka, hogy az Egyesült Királyságba 83 százalékkal kevesebb került, ezt a növekvő román és szlovák exportnövekedés nem tudta ellensúlyozni
  • az import növekedett, bő 70 százalékkal, jelentős részben Ukrajnából érkezett
  • a nagybani piacon az import dióbélért 3306 forintos kilóárat kellett fizetni tavaly, folyamatosan drágul ez

Amerikai jóslatok szerint a termés világszerte csökkenni fog idén, mégpedig 3 százalékkal, 2,3 millió tonnára, Kína stagnál, az Egyesült Államok termelése csökken 15 százalékkal, a magyar behozatalt érintő ukrán termés 17 százalékkal növekedhet a 2021-2022-es gazdasági évben.

Az EU diótermésének majdnem fele Romániából származik, 127 ezer tonnából 51 ezer, és növekszik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×