eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A megújított húszezer forintos bankjegy UV fénnyel megvilágítva a bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épületében 2015. szeptember 25-én. A bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított bankjegyeket, a jelenlegi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Hiába a lakossági megtakarítás, az infláció „mindent visz”

Közzétette „előzetes pénzügyi számlák” statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank, benne a lakosság megtakarításairól szóló adatokkal.

A háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2021 közepén 69 715 milliárd forint volt, a (kötelezettségekkel csökkentett) nettó pénzügyi vagyon pedig 57 369 milliárd forintra rúgott – idézi a Portfolio a jegybanki számokat.

Egy év alatt 9,8 százalékkal, fél év alatt 4,3 százalékkal bővült a pénzügyi vagyon, ami nem hangozna rosszul, csakhogy időközben megugrott az infláció (az első félévben közel 4,3 százalék) volt, így

reálértéken stagnált az év első 6 hónapjában a háztartások bruttó pénzügyi vagyona

– teszi hozzá a lap.

Ami a tranzakciókat illeti, a legtöbb friss pénz ezúttal is a folyószámla-betétekre és az állampapírokba áramlott: 100 új forintból 27 ment előbbibe, 23 utóbbiba. Historikus összevetésben azonban a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények is jól teljesítettek, csakúgy, mint az életbiztosítások, sőt még a nyugdíjpénztárak is viszonylag erős tőkebeáramláson vannak túl.

A lakosság jelenleg is állampapírban, majd folyószámlán tartja a legtöbb pénzt,

ezek után a készpénz és a befektetési jegy következik. A háztartások kezében lévő állampapírok állománya az előző pénzügyi válság eleji szinthez (2008 végéhez) képest már tízszeresére nőtt.

Az infláció azonban egyre inkább kikényszeríti a lakosságból, hogy a negatív (lásd: betétek) vagy nagyon alacsony (lásd egyre inkább: állampapírok) reálhozamú megtakarítások felől a magasabb kockázatúak felé kacsingasson. A részvények és a befektetési jegyek népszerűségének növekedése várható ettől, aminek a kezdeti jelei már most láthatók a statisztikákon.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×