Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
330.44
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pexels.com

Tíz év múlva kimerülhetnek a magyar termőföldek

Bardócz Zsuzsanna biokémikus szerint, ha vegyszerhasználat tovább nő, és semmi nem történik a talajok regenerálásáért, nem sok jóra számíthatunk. Az akadémikus az Agrárszektornak adott interjúban arra is kitért, hogy milyen élelmiszerek vásárlásánál kell nagyon odafigyelni a forrásra.

Bardócz Zsuzsanna úgy véli, a magyarországi termőtalajok a nagyüzemi gazdálkodás felfuttatása közben – amely az alapanyagtermelést célozza, minél olcsóbban és minél kevesebb emberi munkaerő felhasználásával – a talajok elsavasodása és folyamatos romlása természetes kísérőjelenség.

„Mezőgazdaságunk jelenleg gyarmati sorban tart minket, hiszen főleg alapanyagot termelünk, amit máshol dolgoznak fel” – magyarázta, vagyis nem csak az alapanyagokat adjuk el olcsón, de még mi fizetünk a talaj, a víz, a levegő elszennyezésével. Az akadémikus szerint, ha a jelenlegi vegyszerhasználat tovább nő, és semmi nem történik a talajok regenerálásáért, akkor

nem igazán várható, hogy 10 év múlva többre lesznek alkalmasak, mint a növények helybentartására, mert akkorra a talajélet teljesen eltűnik, illetve átalakul.

Ezzel szemben az európai országok törekszenek az ökológiai termelésbe vont területek növelésére, mert megértették, hogy ez az egyedüli módszer, amely kíméli a talajt és alkalmas annak visszaépítésére – tette hozzá az interjúban.

Az egészséges élelmiszerek termeléséhez és piacra juttatásához szükséges hazai szaktudást illetően arra hívta föl a figyelmet, hogy a jelenlegi mezőgazdasági oktatás mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban szinte kizárólag a nagyüzemi, vegyszeres módszereket tanítja.

A hangsúly a profiton és a modern technológiákon van, a vegyszerhasználatra és a gépesítésre alapozva.

De az oktatás terén véleménye szerint hasonló a helyzet az élelmiszeriparban is. Az általános oktatás nem sokat foglalkozik az egészséges táplálkozással, még a szakemberek képzésekor is csak alig. Így az emberek nem tudják, mi lenne számukra egészséges, tápláló és mitől nem lesznek betegek – fogalmazott.

Bardócz Zsuzsanna mások mellett arra is kitért, hogy az ország lehetőségei kiválóak a biogazdálkodásra. „A kisszámú, lelkes biogazda próbálja megtenni azt, ami tőlük telik, de abban a környezetben, ahol a biotáplálék nem alapvető igény és követelmény, nem könnyű talpon maradni.”

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×