Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Elektromos autót töltenek fel egy OMV töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron 2017. január 25-én.
Nyitókép: Mohai Balázs

Év végén indulhat a próbaüzem a komáromi akkumulátorgyárban

Az e-autógyártásban is komoly beszállítói kapacitás kezd kiépülni Magyarországon, főleg az ázsiai gyártók léptek, és jelenleg két óriási akkumulátorgyár építése is zajlik.

Jelenleg két óriási, e-autózásban fontos beszállítói üzemberuházás is zajlik Magyarországon: mindkettő dél-koreai hátterű, és a cégek elsősorban az európai e-autógyártást tervezik innen kiszolgálni. Az SK Battery Manufacturing Kft. komáromi gyára jó ütemben készül, amint azt a novekedes.hu írta, a tervek szerint 2020 utolsó negyedévében elindulhat az elektromos autókhoz szánt akkumulátorok próbagyártása. Dél-Koreában egyébként ez a cég fejlesztett először lítium-ion akkumulátort. 2006-ban indult a gyártás, és 2010-ben a vállalkozás nyerte el az első koreai elektromos autóhoz, a Hyundai BlueOn-hoz a beszállítói pozíciót.

A 239 milliárd forintos beruházással készülő komáromi üzem évi 140 ezer autó gyártásához járulhat hozzá, korábban kiszivárgott hírek szerint elsősorban az európai Volkswagen-gyártáshoz fog Magyarországról beszállítani. A magyar gyár lesz az első, Koreán kívüli üzemük, amely 430 ezer négyzetméteren fogja gyártani a 7,5 GWh-os aksikat, amelyek egyetlen töltéssel akár 500 kilométerig is bírják. A tervek szerint 1400 munkahelyet létesítenének 2022-ig.

A másik jelentős beruházás a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának az iparűzési adó kormányzati elvonása miatt elhíresült bővítése. Az üzemet 390 milliárd forintos beruházással fejlesztik, amely 1200 új munkahelyet teremt majd hosszabb távon. A tervezett kapacitás a szaksajtó szerint hasonló lesz a világ legnagyobb üzemeiéhez, mint a Tesla nevadai gyára, vagy a wolfsburgi VW csarnok.

Bár a e-mobilitásban még nem dőlt el véglegesen, hogy melyik hajtásmegoldás lesz a végleges befutó – a hibrid vagy a tisztán elektromos –, és az akkumulátorgyártásban is komoly technológiai áttörést várnak a lítiumos technológia hatékonyságbeli korlátainak letörése érdekében, Magyarország talán képes lesz kihasználni, és profitálni az átmeneti időszakban is az időben megszerzett beruházások révén.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×