Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozó koronavírusfertőzés gyanújával érkező beteg szerepét eljátszó statisztától mintát vesz koronavírusteszthez a járványügyi bevetési egység gyakorlatán az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjében, Budapesten 2020. augusztus 27-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Egyszeri hatások növelték látványosan az átlagkereseteket júniusban

A járvány miatti járulékelengedés és egyéb kedvezmények, valamint az egészségügyi dolgozók egyszeri bruttó 500 ezres juttatása húzta fel az átlagkeresetet 15,6 százalékkal 421 ezer forintra 2020. júniusában a KSH legfrissebb adatai szerint. Mindehhez 6 százalékkal kevesebb alkalmazott volt, mint egy éve, és 12,2 százalékkal esett a közfoglalkoztatottak száma is.

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 421 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 434 000 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Hozzátéve, hogy a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 000 forintos egyszeri rendkívüli juttatás hatása.

Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak keresete 142,6 százalékkal lett magasabb a tavaly júniusinál, míg a szociális ellátás területén foglalkoztatottaké 14,6 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparban 8,9 százalékkal, az építőiparban 12,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly júniushoz mérve. A legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban tavaly júniushoz képest 30,3 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül 29,8 százalékkal nőttek a keresetek az egészségügyi dolgozóknak kifizetett jutalmak miatt.

A júniusi növekmény annak tükrében kifejezetten jelentős, hogy a hivatalos adatok szerint 2020. júniusában az alkalmazásban állók száma 6 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál,

míg a kereseti adatokat alacsony bérezésesükkel jellemzően lefelé húzó közfoglalkoztatottaké 12,2 százalékkal maradt el a bázisidőszakitól. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma júniusban 39 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest - 3,3 ezerrel a közfoglalkoztatottaké -, de 192 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 46 ezerrel, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén 38 ezerrel, a kereskedelemben és gépjármű javításban 29 ezerrel kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly júniusban.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el a friss adatok szerint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 15,6 százalékkal nőtt júniusban.

A kedvezmények figyelembevételével - beleértve a járvány gazdasági hatásaira tekintettel a meghatározott ágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklését, illetve mentesítését is - számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 16,0 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Azt azonban nem részletezte a jelentés, hogy a növekmény mekkora részét adja az egészségügy és mekkorát az egyéb ágazatokban mért átmeneti bővülés. És ugyan most látványos a növekedés, a kedvezmények kifutásával kérdéses, hogy mekkora szintre áll vissza az átlagkereset bruttó illetve nettó értéke.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Január-június

Az első féléves adatok szerint egyébként 9,9 százalékkal nőtt mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset 2019 első hat hónapjához képest. Előbbi havi 395 ezer forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók esetében, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 405 400 forint volt.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt a KSH számításai szerint, a kedvezményeket is figyelembe véve pedig 271 600 forintot ért el.

A reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett az első fél évben, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

A júniusi reálkereset 12,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 723 500 forint, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb 249 900 forint.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 000, a nők esetében 362 100 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 11,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt - nyilván nem függetlenül a járvány miatti járulékkedvezmények átmeneti hatásától.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 287 700, a 25–54 évesek esetében 411 300, az 54 év felettieknél 381 400 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban 4,6, 9,8, illetve 8,6 százalékos volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 364 500 forintra becsülhető, amely 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×