8 °C
A járványügyi veszélyhelyzet első szakasza mélyebb nyomot hagyott a főváros turisztikai teljesítményén, mint a vidék forgalmában. Ez az országos adatokból világlik ki: míg a magyarországi vendégéjszakák visszaesése minden főbb dimenzióban 60-70 százalék között mozgott (belföld: -61,0 százalék, külföld: -68,1 százalék, együttesen: -64,6 százalék), addig
Budapesten 70 százalékot meghaladó lejtmenet látható
a tavalyi év márciusához képest. A vendégérkezések száma sem alakult kedvezőbben: a külföld esetében 75,7 százalék, a belföldi vendégeknél 70,2 százalék a recesszió mértéke; ennyivel kevesebb vendéget regisztráltak a főváros kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbi forgalommal összemérve – olvasható a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzésében.
Összességében
minden négy tavalyi vendégből három elmaradt idén márciusban (-74,8 százalék),
amire a hazai turisztikai statisztikai felmérések kezdete óta nem volt példa.
A jelenlegi veszélyhelyzet nem csupán a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát érinti, hanem hatással van a KSH statisztikai adatszolgáltatására is. Ezért a tárgyhavi adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók – hívja fel a figyelmet turisztikai központ. A korlátozott információs bázis miatt a kapacitáskihasználtságra vonatkozó adatok márciustól kezdődően nem elérhetők. Maguk a kapacitásadatok pedig nem március 31-re vonatkoznak, hanem a hónap folyamán működött szálláshelyek adatait tartalmazzák. A vendégforgalom további, számított mutatóit, úgy mint:
- egy szoba bruttó átlagára,
- egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR),
- egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR),
a KSH-nak márciustól az ismert módszertani okok miatt nem áll módjában megadni. Továbbá az elfogadott Széchenyi Pihenő Kártya értékét sem publikálják ezen időszaktól kezdődően.
Márciusban 251 kereskedelmi szálláshelyi egység működött a fővárosban, 20 069 kiadható szobával és 46 687 férőhellyel, túlnyomó részben csak a hónap első felében. Összehasonlításul: tavaly márciusban 323 egység tartott nyitva, 21 776 kiadható szobával és 50 681 férőhellyel. A KSH jelentésében kiemelte: márciusban a kereskedelmi szálláshelyek egy része a koronavírus-járvány okozta intézkedések következtében felfüggesztette a tevékenységét, és egyes esetekben az adatszolgáltatásuk is elmaradt.
Vissza a hét évvel ezelőtti szintre
Idén márciusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele (5,36 milliárd forint)
65,4 százalékkal elmaradt a tavalyitól.
Ez történelmi léptékű visszaesés: utoljára 2013 márciusában fordult elő, hogy a budapesti árbevételek ilyen alacsonyan zártak – abban az évben 5,27 milliárd forinton zárt a tárgyhavi árbevétel, ami persze akkor rekordnak számított. A 2020. márciusi összes bruttó árbevétel közel 97 százaléka a szállodákban realizálódott. A szállásdíj-bevételek (3,14 milliárd forint) 67,7, a vendéglátóhelyi árbevételek 67,6 százalékkal estek vissza. Utóbbiak alig haladták meg az 1 milliárd forintot.
A belföldi árbevételek egy számottevő részét – a tavaly márciusi bevételekkel összemérve, kategóriától függően 30-60 százalékát – sikerült idén is „hozni”, de ez feltételezhetően a március eleji időszaknak köszönhető, amikor még nem léptek életbe a korlátozások. A panziók és a közösségi szálláshelyek (turistaszállók, ifjúsági szállók) belföldi vendégektől származó márciusi árbevételei meghaladták a tavaly márciusi bevételek 50 százalékát, ami – tekintettel a példa nélküli helyzetre – figyelemre méltó teljesítmény.
Egy mondat erejéig kitérve a január–március havi szálláshelyi árbevételekre: az első negyedévi 34,77 milliárd forint összesített bruttó árbevétel még nem mutat drámai zuhanást. A visszaesés mértéke 2019. első negyedévével összevetve „csupán” mínusz 11,8 százalék, és okkal feltételezhető, hogy ha a veszélyhelyzet hazai kihirdetését (március 11.) megelőző 70 napos időszakot nézzük, akkor a mérleg kifejezetten pozitív, sőt, Budapest az idei év első hónapjait is Közép-Európa egyik legsikeresebb, legkeresettebb desztinációjaként zárta.
Összeomlás valamennyi küldőpiacon
A KSH-jelentés szerint a vendégérkezések és vendégéjszakák száma márciusban jelentősen csökkent mindegyik országcsoportban: 86 830 külföldi és belföldi vendég összességében 224 235 vendégéjszakát töltött el Budapesten, ami még a felívelő szakasz elejének számító 2002–2003-as forgalomnak is épphogy csak a felét teszi ki. A külföldi vendégek száma 70 ezres, a külföldi vendégéjszakaszám 190 ezres nagyságrendet ért el márciusban. A vendégéjszakák közel egyötödét Budapest legfőbb küldőpiaca, a járványügyileg márciusban még kevéssé érintett – vagy inkább csak későn reagáló – Egyesült Királyság szolgáltatta (12 016 vendégérkezés, 36 282 vendégéjszaka).
Arányaiban a legkisebb visszaesés márciusban az ausztrál (-49,9 százalék), az orosz (-56,8 százalék), a brit (-57,0 százalék) és az ukrán (-58,6 százalék) vendégéjszakákban realizálódott, de érdemes hozzátenni, hogy ez semmiféle relevanciával nem bír a budapesti turizmus későbbi helyreállására, illetve a visszaépülő turizmus piaci szerkezetére nézve. A vendégéjszakák dimenziójában
a legnagyobb veszteségeket értelemszerűen a Covid-19 járvány legmegrázóbb időszakát átélő Olaszország (-90,4 százalék) szenvedte el,
valamint azok az országok, ahol már márciusban kiterjesztették a korlátozásokat a legszigorúbb fokozatra (Kína: -90,7 százalék, Koreai Köztársaság: -87,2 százalék, Izrael: -83,6 százalék). Azonban itt is azt kell hangsúlyozni, hogy a visszaépülés során valamennyi desztináció közel azonos helyzetből indul, számottevő előnyt legfeljebb a földrajzi közelség jelenthet az első időszakban.
A nagy nyertes?
A közlemény megjegyzi, sokan és sokszor hivatkoznak arra az utóbbi időben – nem alaptalanul –, hogy a járványveszély elmúltával rég nem látott lehetőséghez jut a fokozatosan megélénkülő belföldi turizmus, amely a visszaépülés nagy nyertese lehet. Ebből azonban egyelőre még csak annyi látszik, hogy a belföldi forgalom márciusi veszteségei (mínusz 68-70 százalék) némiképp mérsékeltebbek, legalábbis a külföldi forgalom drámai összeomlásának tükrében. A belföldi vendégérkezések száma 16 685, az eltöltött vendégéjszakák száma 33 317 volt márciusban Budapesten.
Az első negyedévben (január–március) a budapesti kereskedelmi szálláshelyek több mint egyötödével – 20,4 százalékkal – kevesebb, közel 1,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 18,9, a belföldi vendégek 29 százalékkal kevesebb (1 394 855, illetve 203 754) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
Budapest megvár!
A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) a tavasszal kialakult, az ágazat történetében példátlan és rendkívüli válsághelyzetet célzott kampányokkal igyekszik mérsékelni, és hosszabb távon a főváros javára fordítani: a #Light4U szolidaritási kampány, a Budapest megvár! (Budapest awaits!) imázsfilm, valamint a Moscow Tourism Boarddal és az orosz tour operatorokkal megkezdett, júniusban újabb szereplőkkel folytatódó konferencia és workshop egytől egyig azt a célt szolgálja, hogy Budapest a lehető legelőnyösebb pozícióból induljon a turizmus helyreállása szempontjából kritikus, nyári–őszi időszakban.
