Bár összegszerűen 9200 milliárd forintról lehet beszélni, de az valójában, amit jelen pillanatban mindenki elemezget, hogy mennyi is lehet a gazdaságvédelmi programnak a súlya, az ennek tulajdonképpen csak mintegy hetede – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozó Madár István makrogazdasági elemző. Ugyanis arról van szó – tette hozzá a szakember –, hogy egyfelől, míg a 9200 milliárd egy része még nem is ismert, addig több mint felét a már ismert hitelmoratórium, illetve a most bejelentett kamat- és garanciatámogatott hiteleknek a megjelenése teszi ki. Ezek pedig nem költségvetési tételek. Amik a magyar állami költségvetést érintik, az körülbelül 500 milliárd forintos keretösszegben egészségügyi kiadások, s ezeknek a fedezete az országvédelmi alap, illetve a hétvégén megismert banki- és kiskereskedelmi különadók lesznek.
Ezeken túlmenően van a gazdaságvédelmi alap, ami 1300-1400 milliárd forint, a Magyar Közlöny beszámolója szerint 1346 milliárd, amiből 923 milliárdot tesznek ki a gazdaságvédelmi programok.
„Vagyis, amikor mindenki azt várja, hogy milyen intézkedéseket vezet be a kormány, akkor erről a 923 milliárd forintról beszélünk, és ennek az intézkedéssorozatnak a költségvetési és gazdasági hatásairól” – fogalmazott a Portfolio munkatársa.
„Kurzarbeit”
Madár István véleménye szerint a vállalati szektor leginkább azokat a kormányzati lépéseket várhatta, amelyek révén képes megtartani a munkavállalóit. Hiába a nehéz helyzet, amikor se kereslete, esetenként pedig termelési lehetősége sincsen, mégsem szeretné, hogy a remélhetően nem túl hosszú vírusos időszak alatt elbocsátásokra kényszerüljön. Bár már több tízezer fős munkanélküliség tapasztalható, számos olyan cég lehet, amely számára nagyon fontos lenne, hogy támogassa az állam – tette hozzá.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig épp ezzel kapcsolatban pontosított a keddi napon: azoknak a vállalatoknak, amelyek jelentős árbevételcsökkenést szenvednek el az idén, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik bérének a 70 százalékát az állam átvállalja.
Vagyis ez egy elég lényeges bércsökkentő lépés a vállalatok számára, reményt adva arra, hogy visszafogják a kirúgásokat,
valamint, hogy a járványt egy óriási megugró munkanélküliség nélkül zárja le Magyarország – emelte ki a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.
Tehát egy nagyon fontos költségelemet tud a vállalat olyan mértéken mérsékelni, amely talán elviselhető lehet a számára a válság során.