eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kémények az esztergomi Suzuki-gyárban 2020. március 18-án. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése 2020. március 23-tól április 3-ig leállítja az esztergomi gyártást. A tervezett leállás 3200 dolgozót érint.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ezek az állami bértámogatás részletei

Maximálisan 75 ezer forint lenne az állami támogatás mértéke ahhoz, hogy a cégek meg tudják tartani dolgozóikat - mondta az InfoRádiónak a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Szerdán ez volt a fő napirendi pont a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Palkovics Imre kiemelte, továbbra sem tudni, hogy mikor indul el a program, de minden perc késlekedés, mert április elsejétől naponta 4 ezer munkahely szűnik meg Magyarországon. 

Egy elemét ismertették ennek az átfogó projektnek, mégpedig a rövidített munkaidővel, az úgynevezett kurzarbeit megoldással kapcsolatosat - mondta az InfoRádiónak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy szerdán ez volt a fő napirendi pont a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Elmondása szerint arról van szó, hogy azok a vállalkozások, amelyek még működőképesek és részmunkaidőben és minimum napi 4 órában foglalkoztatják a dolgozóikat, igénybe vehetik ezt a támogatást.

"Az a célja a kormánynak, hogy ne csökkenjen az ebben a kategóriában foglalkoztatott munkavállalók nettó keresete, a száz százalékát megkapják a jövőben is. Így a munkavégzés alatti időre természetesen a munkabér jár, és azt követően pedig a kieső időben elmaradt bért pótolná ilyen módon a program. A kormány ennek a kiesett munkabérnek a 70 százalékát vállalná át, 30 százalékát pedig továbbra is a munkáltató fizetné" - mondta Palkovics Imre. Hozzátette:

a 70 százalékra semmilyen járulékot nem kellene fizetni, mert ez támogatás formájában kerülne a munkavállaló számlájára közvetlenül az államkincstárból.

Akinek nincs számlája, annak postán vinnék ki. Három hónapra járna.

"Nehézkes a hozzáférés, mert kereseti korlátok közé van zárva:

a minimálbértől a minimálbér kétszereséig, illetve ennek nettó összegéig kapnának támogatást a munkavállalók"

- tette hozzá az elnök.

A minimálbér nettója most 107 065 forint, ennek a felét kapná meg a munkavállaló a fél munkaidőre, a támogatás nagyjából 37 ezer forint nettótól kezdődne, ha pedig a minimálbér dupláját vesszük, akkor 75 ezer forint.

"Nem világos, hogy a fölötte lévő kereseti kategóriákra hogyan vonatkozik a támogatás"

- mondta Palkovics Imre. Szavai szerint most ebben a kategóriában gondolkodott a kormány, nem ismerni a hátterét a szándéknak, de vélhetően az lehetett, hogy a legrosszabb helyzetben lévő, legalacsonyabb kereseti kategóriában ne csökkenjen ez alá az összeg alá a nettó kereset, mert az már a megélhetés kockázatát veti föl.

További feltétel, hogy legalább a munkaidő felében foglalkoztatni kell a munkavállalókat, és - ami Palkovics szerint elég érthetetlen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek számára is -, hogy részmunkaidőn túl is benn kell tartózkodni a munkavállalóknak a munkahelyeken, és valamilyen hasznos tevékenységet kell végezni, lehetőség szerint képzésben kellene részt venniük a dolgozóknak.

"A munkáltatói érdekképviseletek jelezték, hogy ebben a helyzetben kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy képzéseket szervezzenek, se forrás, se meglévő programok nincsenek erre"

- mondta Palkovics Imre. A munkahelyen kellene töltenie az idejét a munkavállalónak, miközben a járványügyi intézkedések pontosan arra sarkalnak mindenkit, hogy maradjanak otthon, arról nem is beszélve, hogyan oldják meg a gyerekfelügyeletet a szülők a digitális oktatás idején. Az is vet fel kérdéseket, hogy

az utazás, a tömegközlekedés, a tömeges együttlét a munkahelyeken megint csak ellentmondani látszik a járványügyi intézkedéseknek is,

tehát kicsit zavarosnak tűnik pillanatnyilag az érintettek számára" - tette hozzá az elnök.

"Hozzájön ehhez, hogy a tervek szerint május elejétől lépne hatályba - bár Bodó Sándor államtitkár úr tette erre ígéretet, hogy megpróbálják április 15-ével hatályba léptetni" - mondta Palkovics Imre. Szavai szerint az ülésen ismertették azt is, hogy napi 4 ezer munkahely szűnik meg átlagosan.

"Minden nap, mondhatni, minden óra késlekedés" - mondta Palkovics Imre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×