Még számos nyitott kérdés van abban, hogy miként segíti a magyar állam a cégeket, hogy megtartsák dolgozóikat, vagyis hogy milyen feltételekkel vezetik be itthon a munkahelymetartó támogatást - mondta az InfoRádiónak a Portfolio elemzője, Csiki Gergely.
"Hetek óta azt várják a nemzetközi helyzetet is figyelve a hazai gazadsági élet legnagyobb és legfontosabb szereplői, de még a hazai kkv-k is, hogy a néhány, már ismert fogódzón kívül a kritikus kérdésekre mik lesznek a válaszok. Ugya a magyar kurzarbeit azt takarja a kihirdetett szabályozás szerint, hogy a kieső - vagy a teljes - bérköltség 70 százalékát vállalja majd át az állam május 1-jétől, most ez tűnik indulási időpontnak" - vázolta a szakértő.
A határidő szerinte azért is érdekes, mert az addig, tehát korábban, márciusban, vagy most, áprilisban bajba kerülőkről nincs is szó, velük nem tudni, mit kezd a kormány.
Az a keddi bejelentéskor kiderült, hogy a munkaterhelés 15-50 százaléka eshet ki, de az az elemző számára is homályos, hogy mit takar a munkaterhelés kifejezés: munkaóra, megrendelésmennyiség, árbevétel? Ezzel kapcsolatban Csiki Gergely arra mutatott rá, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke még szombaton a megrendelésszámra célzott, amikor erről beszélt, de a részletszabályok egyelőre kihirdetésre várnak.
"És az sem tisztázott, hogy mi van azokkal, akiknek 50 százalék fölötti mértékben csökkent a munkaterhelése, jelentsen ez bármit is" - tette hozzá az elemző, vagyis az igazságossággal kapcsolatos kérdések itt is megválaszolásra várnak.
És az sem világos még, hogy
- milyen módon kell foglalkoztatni a kurzarbeitban érdekelt munkavállalókat
- milyen hasznos tevékenységeket lehet végezni a munkán kívül egy adott cégnél
- ki dönti el ezt, ki figyeli?