Noha a kormány a veszélyhelyzet kihirdetése után már számos, elsősorban a munkáltatónak kedvező munkajogi könnyítést adott, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) javaslatcsomagja további kedvezményeket javasol - amellett, hogy több ágazatra is kiterjesztené a munkahelyek megtartása érdekében elfogadott kedvezményeket. A javaslatcsomaggal szeretnék elérni többek között, hogy átmenetileg helyi munkaügyi egyeztetés nélkül is lehetőség legyen a
- a munkaköri leírástól való eltérésre
- az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztésére;
- a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztésére;
- a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztésére;
- a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadására és ezek
- elszámolásának szabályozására;
- a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítésére.
Emellett az MGYOSZ szorgalmazza azt is, hogy általános járulék-elengedést kapjanak azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak. Kérik azt is, hogy az állami-önkormányzati szektor belátással kezelje a járványhelyzet miatti esetleges szállítási csúszásokat, valamint azt, hogy
e megrendelői kör vállaljon szállítást/teljesítést követő 5 napon belüli fizetést, és fordítson nagyobb figyelmet a fennálló tartozások kifizetésére.
Szorgalmazzák a logisztika zavartalanságát elősegítő intézkedéseket is. Emellett az MGYOSZ szerint átmeneti szabályokkal – cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől vagy tulajdonosi szerkezettől függetlenül – elejét kell venni a helyzetből fakadó visszaélésnek, legyen szó akár a vevők felé irányuló árazásról, vagy indokolatlan nem teljesítésről, akár az átvétel beszállítókat érintő, indokolatlan megtagadásáról. Ha pedig mégis történik ilyesmi, szigorúan szankcionálni kell. „Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén” - írták közleményükben.
A munkajogi szabályok lazításával kapcsolatos javaslatok azonban felháborodást és éles kritikákat váltottak ki több szakszervezeti konföderációból is. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke - az InfoRádióban úgy fogalmazott,
"ezzel teljes felhatalmazást kérnének a gyáriparosok, hogy azt csinálhassanak, amit akarnak, például a csoportos létszámleépítés esetén."
Szerinte ez tömeges elbocsátások idején figyelmeztetés, vagy felkészülési idő nélkül egyszerűen ráöntené az állami ellátórendszerre az álláskeresőket. Ez az elnök szerint akár uniós jogot is sérthet.
Sérelmezte a munkáltatók azon kérését, hogy évekre előrehozottan kiadhatók legyenek a szabadságok, amit később el lehet számolni - így viszont nem csak a vészhelyzetre szól a szabályozás. Szerinte a szabadságoknál közös megegyezéssel lehetne kompromisszumos megoldást találni.
A túlmunkára és pihenőidőre vonatkozó szabályok további lazítása Kordás szerint teljes felhatalmazást adna a munkavállaló idejével való rendelkezéshez, "a dolgozó elszenvedője lenne" a munkaadó akaratának. Sérelmezte azt is, hogy az MGYOSZ
a javaslatcsomag összeállítása előtt egyáltalán nem egyeztetett a szakszervezetekkel, holott a közös teherviselést és az összefogás fontosságát hangsúlyozza a javaslatcsomag szövegében is.
A munkahelyeket a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint nem a munkajogi szabályok lazításával, hanem a kieső bevételeket, és közben felmerülő munkabérfizetési kötelezettséget valahogy ellensúlyozza az állam.
Javaslatuk szerint állásidőre kellene küldeni azokat az embereket, akiknek nem tud feladatot adni a munkáltató, és ennek a finanszírozásának egy részét át kellene, hogy vállalja az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, amit egyébként a munkaadók és munkavállalók járulékbevételei töltenek fel - ismertette a szakszervezeti konföderációk álláspontját Kordás László.
Szavai szerint munkahelyi, ágazati szinten működik a felek egyeztetése, sok jó példa van, országos szinten azonban nem, és minden fél a saját egyoldalú javaslatával próbálja meg a kormányt befolyásolni. Háromoldalú - munkaadói, szakszervezeti és kormány közti - egyeztetésekre lenne szükség ahhoz, hogy a válsághelyzet kezelésénél a munkavállalók érdekeit is figyelembe vegyék a vállalkozásokat mentő megoldások kidolgozásánál.
