Erre a helyzetre direkt szabályt nem tartalmaz a Munka törvénykönyve, abból kell kiindulni, hogy ez egy vis maior helyzet, az egészségügyi karanténban töltött időnek nincs felróhatósága a munkavállaló részéről - egyébként ez egy igazolatlan távollétnek minősülne - mondta az InfoRádiónak Viszló László munkajogi szakértő.

Szerinte ez nem az a helyzet, amikor automatikusan, valamilyen jogcímen erre az időszakra kötelezően ki kellene fizetnie a munkáltatónak a kiesett munkabért.

Hozzátette: van egy kisegítő szabály az Mt.-ben erre, vagyis a felek megállapodása alapján az ilyen típusú távollét idejére is lehet díjazást fizetni, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló erről esetleg utólag megállapodik.

De ilyen helyzettel még nem találkoztunk,

általában sem a munkaszerződések, sem a kollektív szerződések ilyen típusú távollétről nem beszélnek, és nem is rendelkeznek a díjazásról

- jegyezte meg a szakértő.

A helyzet egyébként kényes, mivel

aki egészségügyi karanténban van, de nem beteg, az táppénzt nem kaphat. Ez egy kéthetes bevételkiesés,

főleg a külföldi karantén esetén, mert akkor végképp nincs lehetősége a dolgozónak arra, hogy a háziorvosához forduljon és a gyanú alapján táppénzes állományba vetesse magát.

"Ez egy rendezetlen kérdés, és csak annyit tudok ezzel kapcsolatban mondani, hogy mivel a Munka törvénykönyve egy keretszabály, ezeket a kérdéseket csak helyi szinten lehet rendezni" - mondta Viszló László. Hozzátette: szerinte a munkaadóknál ugyanúgy nincs felróhatóság, hiszen ők azzal szembesülnek, hogy valaki - még ha vis maior okból is - kiesik a munkából, akkor pedig miért is kellene neki fizetni?